csillagászat
Tudás
Ezért 60 perces egy óra: az 5000 éves mezopotámiai kód, amit a modern világ sem tudott lecserélni
Bár a modern világ szinte minden területén a tízes számrendszerre és a tizedes törtekre támaszkodunk, a techuniverzumunk alapját képező időmérés makacsul őrzi egy több ezer évvel ezelőtti civilizáció örökségét, amelynek köszönhetően egy óra ma is hatvan percből, egy perc pedig hatvan másodpercből áll. De miért is van így?
Űr
Hatalmas kozmikus földrengés következik majd, miután leszámol egymással két szupermasszív fekete lyuk
A páros elképesztő tempót diktál: mindössze 121 nap alatt kerülik meg egymást, a köztük lévő távolság pedig kozmikus értelemben nevetségesen kicsi.
Űr
Megfejtettek egy csillagászati rejtélyt, amely 1866 óta zavarba ejtette a tudósokat
Ezzel a felfedezéssel nemcsak egy évszázados rejtély oldódott meg, hanem egy teljesen új típusú kettőscsillag-rendszert is sikerült azonosítani, amelyről eddig csak elméleteink voltak.
Űr
Óriási meglepetést rejtett az első fekete lyuk, aminek eseményhorizontjáról kép készült
Csak most derült ki, mennyit változott az évek során az első fekete lyuk, amiről képet készítettek.
Űr
Holnaptól remekül megfigyelhető lesz a Vénusz és a Jupiter látványos együttállása
A két legfényesebb bolygó június 9-én, kedden este kerül egymáshoz a legközelebb.
Tudás
Nagy univerzum kvíz - tíz egyszerű kérdés, de tudod rájuk a választ?
A legalapvetőbb dolgokra kérdezünk rá, de a válaszok nem biztos, hogy olyan könnyűek.
Űr
A JWST képességeit is próbára teszi a hihetetlen ragyogás, ami ebből a galaxisból ered
Pontosabban abból, ami a galaxis közepén rejlik.
Űr
A Yebes obszervatóriumot jelölték ki a napfogyatkozás-trilógia hivatalos központjává
A Yebes obszervatóriumban kialakítandó központ célja, hogy a média élőben tájékoztathassa a világot az égi eseményről, és annak tudományos hátteréről.
Űr
A világ legnagyobb digitális kamerája már azelőtt lefotózta a 3I/ATLAS-t, hogy felfedezték volna
Kis híján más lett a neve a 3I/ATLAS-nak.
Űr
Ez az univerzum leghidegebb pontja - hidegebb még az ősrobbanás visszhangjánál is
A leghidegebb természetes hely az univerzumban hidegebb a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásnál is.
Űr
Két űrbeli “proplidet” figyeltek meg - valami új születésének lehetünk szemtanúi
Új rendszerek készülnek a porból és gázokból.
Űr
A Galaktikus Homályzóna mögött gigantikus struktúra rejtőzik, ami az egész univerzum működését befolyásolja
A Vela-szuperhalmaz sokkal nagyobb, mint gondolták a kutatók: ez az egyik legnagyobb struktúra az univerzum közeli régiójában.
Űr
Megtalálták a Tejútrendszer peremét, ahol “megfordul az idő”
A galaxis határát olyan csillagok jelzik, amelyek máshonnan jöttek.
Űr
Elnyeli a sötétség a Naprendszer legrejtélyesebb viharát
Hatszögletű, különös vihar tombol évtizedek óta a Szaturnuszon, de hamarosan eltűnik a szemünk elől.
Űr
Ritka égi együttállás köszönti a csillagászati tavasz kezdetét
A jelenség megtekintéséhez a csillagászok nyílt, kitakarásmentes, szabad horizontú helyet javasolnak, mivel az égitestek viszonylag alacsonyan járnak majd a horizonthoz közel.
Tudás
Egy érdekes univerzummodell szerint az emberiség számára az egész világegyetem belátható, és akár be is utazható
A modell emellett olyan további, az univerzum szerkezetével és tágulásával összefüggő jelenségeket is képes megmagyarázni, mint a kozmikus háttérsugárzás, az úgynevezett barionakusztikus oszcillációk és az Ia típusú szupernóvák megfigyelései, miközben feloldja a Hubble-feszültséget.
Űr
Kozmikus megalézer lőtt ki a Föld felé, és az univerzum felén keresztülvágott
Egy “szerencsés” véletlennek köszönhetően lehetett csak észrevenni a lézert, ami valójában mézer.
Űr
Szürreális látvány: olyan, mintha bolygó lenne, de valójában semmi köze hozzá
Fosszília az űrben.
Űr
1848-ban felfedeztek egy űrbeli objektumot, ami úgy mozog, mintha élne
Miközben Magyarországon az 1848-49-es forradalom és szabadságharc zajlott, csillagászok egy csoportja szivacsszerű objektumot talált, ami azóta is tartogat érdekességeket a kutatók számára.
Űr
Először sikerült megfigyelni egy valóságos “Halálcsillag” születését
A csillag mágneses mezője több száz milliószor erősebb, mint bármely ember által alkotott mágnes.
Űr
