A Google nem fogja magát vissza, ha meghökkentő állításokra kerül sor: szerintük a legújabb, Willow nevű chipjük úgy ér el példátlan sebességet, hogy ehhez a párhuzamos univerzumokra támaszkodik.

Hartmut Neven, a Google Quantum AI alapítója szerint a Willow mindössze öt perc alatt teljesített egy olyan tesztfeladatot, amelyet a mai legerősebb szuperszámítógépeknek becslések szerint körülbelül 10 a 25-en évbe telne megoldani – amiről a lentebbi cikkben mi is írtunk:

A Google új kvantumchipjének öt perc, ami egy szuperszámítógépnek tíz kvadrillió év lenne A Willow nevű chip a Google szerint áttörést jelent a kvantum-számítástechnikában: az általa elvégzett feladat tovább tartott volna egy szuperszámítógépnek, mint amennyi idős az univerzum. Ráadásul a rendszer kevesebbet hibázik, ahogy nő a mérete.

Neven rámutatott, hogy ez az időtáv “messze meghaladja az univerzum korát”, így a dolog talán úgy is felfogható, hogy a kvantumszámítás több párhuzamos univerzumban is folyik. A dolog ilyen értelmezése talán különösnek hathat, de valójában összhangban áll azzal az elmélettel, amit David Deutsch fizikus 1997-ben dolgozott ki: a multiverzum-elmélet szerint ugyanis a Willow chiphez hasonló kvantumszámítások párhuzamos valóságok hálózatában játszódnak le – számol be róla a Futurism.

Hogy így van-e vagy sem, az nehezen megválaszolható, annyi viszont biztos, hogy már eleve a Google jól hangzó bejelentését is számtalan kritika érte. Többen rámutatnak például arra, hogy a Willow által megoldott feladat – a véletlenszerű eloszlás generálása – önmagában nem jár semmiféle gyakorlati haszonnal. Vagyis, mint azt a német fizikus és tudományos ismeretterjesztő, Sabine Hossenfelder a közösségi médiában kifejtette: a Google tudatosan egy olyan problémát választott, amelyről bizonyított, hogy rendkívül időigényes a klasszikus számítógépek számára. Így a cég lenyűgöző időbecsléseket tehet közzé, miközben a számítás tényleges gyakorlati haszna elenyésző.

A jelenlegi vita a Google 2019-es „kvantumfölény” bejelentésére emlékeztet, amikor a vállalat arról számolt be, hogy mintegy 50 qubites chipjük sokkal gyorsabban oldott meg egy hasonlóan nehezen szimulálható feladatot, mint bármely hagyományos számítógép. Akkor az IBM azonnal vitatta ezt, rámutatva, hogy egy klasszikus rendszer is képes lenne néhány nap alatt végrehajtani ugyanazt a számítást. Később, 2023-ban, az IBM kutatói tovább finomították érveiket, hangsúlyozva, hogy további optimalizálással a Google 2019-es feladatának klasszikus szimulációja még hatékonyabbá is tehető.

Bár a Google a Willow-t a méretezhető kvantumarchitektúrák új mérföldkövének tekinti – Neven szerint “a skálázható logikai qubit eddigi legmeggyőzőbb prototípusáról” van szó –, a gyakorlati alkalmazások egyelőre még továbbra váratnak magukra. Szakértők becslése szerint hozzávetőlegesen egymillió qubitre lesz szükség ahhoz, hogy a kvantumszámítás komoly, valós problémák megoldására legyen alkalmas – jelenleg tehát nagyon messze vagyunk ennek az elérésétől. Cserébe lehet, hogy az AI az egész technológiát még azelőtt feleslegessé teszi, hogy igazán szirmokat bothatna:

Feleslegessé teheti az AI a kvantumszámítógépeket? A kvantumszámítógépek, mint technológia épp első lépteit tenné, de lehet, hogy még a nagykorúvá válás előtt feleslegessé válhat. Az ok pedig a mesterséges intelligenciában keresendő.

(Kép: Pixabay/geralt)