A James Webb Űrteleszkóp munkába állása után alig egy hónappal érdekes jelenségekről készített képet az infravörös kameráival: apró, nagyon vörös foltokat fotózott, amelyek eredetére nem volt egyértelmű magyarázat. A csillagászok két táborra oszlottak a pöttyök értelmezését illetően - az egyik csoport szerint a vörös jelenségek csillagban különösen gazdag galaxisok, amelyeket sűrű porfelhő vesz körül. Ezek a galaxisok olyan hatalmas mennyiségű csillagot tartalmaznak, ami a Naprendszer méreteivel összehasonlítva egészen extrémnek tűnik:

“ha a Naprendszert egy 1 fényév oldalhosszúságú kockába tennénk, akkor csak egyetlen csillagot tartalmazna, a Napunkat. A kis vörös pöttyöket magyarázó, csillagban gazdag galaxis esetében egy hasonló méretű kocka több százezer csillagot foglalna magában.”

- írja a Max Planck Intézet.

A másik lehetséges magyarázat a jelenséggel kapcsolatban, hogy a pöttyök távoli AGN-ok, azaz aktív galaxismagok, a galaxisok mélyén rejtőző fekete lyukak, amelyek nagy mennyiségű anyagot nyelnek el, és közben beburkolja őket a por és gázok egyvelege. Mindkét értelmezésnek vannak azonban gyenge pontjai, amelyek megoldásra várnak: utóbbi esetben például kérdéses, hogy a spektrális elemzések miért mutatnak nagy eltéréseket a kis vörös pöttyök és a korábban vizsgált aktív galaxismagok között.

A rejtély megoldása érdekében a kutatók további vizsgálatokat és elemzéseket végeztek a James Webb Űrteleszkóp segítségével, és elindították a RUBIES (Red Unknowns: Bright Infrared Extragalactic Survey) projektet, aminek kifejezett célja, hogy a vörös pöttyök titkát végre megfejtsék. A kutatók a JWST 60 órányi megfigyelését elemezték, és 35 vörös pöttyöt találtak, amelyek közül néhány már korábban felfedzett objektum volt, néhány viszont teljesen újnak bizonyult - ez utóbbiak közül pedig egy nagyon különleges jellemzőket mutatott. A 2024 júliusában detektált pötty a Szirt (vagy Szikla) nevet kapta, mivel az emissziós spektrumában egy szakaszon kiugró emelkedést észleltek a kutatók. Az úgynevezett Balmer-törés nem számít kivételes jelenségnek a galaxisok esetében, de a mostani törés sokkal meredekebb a szokásosnál.

Mi lehet valójában a Szirt?

A feltételezések szerint egy különleges, eddig csak hipotézisekben létező objektum, egy úgynevezett feketelyuk-csillag (BH*) magyarázatot adhat a jelenségre.

A BH* egy aktív galaxismag, vagyis egy fekete lyuk, ami “táplálkozik”, és körülötte extrém vastag hidrogéngáz réteg örvénylik, ami csillaghoz teszi hasonlóvá. A feketelyuk-csillag, vagy más néven kvázi-csillag tehát igazából nem csillag, nem zajlik fúzió a belsejében, viszont fénye, a sűrű hidrogéngáznak köszönhetően, olyan, mint egy valódi csillagnak. Amennyiben a kutatók tényleg egy feketelyuk-csillagot fedeztek fel a Szirt képében, az nem csak a csillagászati kutatások szempontjából izgalmas lehetőség, hanem magyarázatot adhat a többi kis vörös pötty jelenségére is, amelyek (vagy legalábbis néhány közülük) szintén kvázi-csillag lehet. Ennek felderítéséhez azonban még további megfigyelésekre és adatokra van szükség.

(Fotó: MPIA/HdA/T. Müller/A. de Graaff, KELLEPICS/Pixabay)