Az Európai Űrügynökség űrprogramját, az Euclid missziót irányító szervezet megjelentette a kozmosz eddigi legnagyobb szimulációját, a Flagship 2-t, vagyis a "legnagyobb szintetikus galaxis katalógust", ami összesen 3,4 milliárd galaxist foglal magában. A szimuláció az Euclid küldetésének szempontjából kulcsfontosságú: az űreszköz által begyűjtött adatokat ugyanis ezzel a modellel vetik majd össze, és az összehasonlítás segíthet az eltérések feltérképezésében. A Flagship 2-t az univerzumnak a jelenlegi tudásunk szerinti leírása, azaz a standard kozmológiai modell alapján készítették el, de az Euclid észlelhet olyan jelenségeket, amelyek a valóságnak eddig ismeretlen arcát mutatják, bizonyítva azt, hogy a standard modell nem teljes, és bizonyos jelenségek tekintetében kiegészítésre vagy átgondolásra szorul.

Az univerzum szimulációjának elkészítését egy speciális algoritmusra bízták, amelyet a Zürichi Egyetem asztrofizikusa, Joachim Stadel hozott létre, az algoritmust pedig a Piz Daint szuperszámítógépen futtatták - a kalkulációkhoz szükséges erőforrások hatalmas méretét mutatja, hogy a világ egykori harmadik legerőteljesebb szuperszámítógépének erőforrásait 80%-ban lekötötte a projekt. A modell megalkotása során először 4 billió részecske gravitációs interakcióját követték nyomon, majd kiegészítették olyan galaxisokkal, amelyek feltehetően az Euclid által feltérképezendő területen találhatóak. Bár Stadel és munkatársa, Julian Adamek is arra számít, hogy a Flagship 2 által mutatott anyageloszlási mintázatot az Euclid adatai alátámasztják majd, tehát lesznek hasonlóságok a szimuláció és a valóság között, de a remények szerint találhatnak érdekességeket is, amelyek új információval szolgálhatnak az univerzum működéséről, és az sem kizárt, hogy eltérnek a hagyományos kozmológiai modell előrejelzéseitől.

“Már eddig is láttunk jeleket, amelyek a standard modell repedéseire utalnak”

- mondta el Stadel.

A kutatók a titokzatos sötét energiával kapcsolatban is új felfedezéseket, vagy az eddigi elméletek alátámasztását várják, az Euclid adataival ugyanis lehetséges lesz ellenőrizni, hogy a sötét energia (amit jelenleg az univerzum tágulását magyarázó konstansként fognak fel) valóban változatlan, azaz konstans volt-e az univerzum elmúlt 10 milliárd évében - az Euclid ugyanis nagyjából ilyen “távolságba” tud visszatekinteni. A 2023-ban elstartolt űreszköz az elkövetkező hat évben az égbolt harmadát térképezi majd fel rendkívüli precizitással. A sötét energia mellett a sötét anyagot is kutatja majd, és segítségével a kutatók információkat szerezhetnek arról, hogy pontosan mi hajtja az univerzum gyorsuló tágulását.

(Fotó: Jorge Carretero & Pau Tallada/ Port d’Informació Científica / Euclid Consortium)