Naprendszeren kívüli bolygók légkörét imitálják egy laboratóriumban

2021 / 12 / 25 / Bobák Zsófia
Naprendszeren kívüli bolygók légkörét imitálják egy laboratóriumban
A kísérlet segít pontosítani, hogy milyen jelek után kell majd kutatni a missziók során, amelyek célja a Földhöz hasonló bolygók feltérképezése és az esetleges földönkívüli élet felfedezése.

A Colorado Egyetem laboratóriumában speciális berendezést készítettek a Paul M. Rady Műszaki Mérnöki Kar munkatársai: a 900 kilogrammos, vastag acélfalakkal ellátott eszköz belsejében a hőmérséklet akár 720 Celsius-fokos fölé is emelkedhet és a nyomás elérheti a 100 atmoszférát, vagyis 100 000 hPa-t is. A berendezésben uralkodó extrém körülmények megalkotásának célja, hogy a kutatók imitálják itt, a Földön a távoli exobolygók légkörét, amelyet egyébként sokkal nehézkesebben tudnának tanulmányozni a teleszkópos megfigyeléseken keresztül.

A laboratóriumban azt figyelik, hogy a tárolóban lévő gázok milyen módon nyelik el, térítik el vagy lépnek interakcióba a rajtuk keresztül engedett fénnyel, amelyet egy lézersugár közvetít. A fotonok útját minden gáz eltérő módon változtatja meg, ez pedig lehetőséget ad arra, hogy precízebb adatokat kapjanak a kutatók arról, hogy pontosan milyen jeleket kell keresniük, mikor az exobolygókat monitorozó űrtávcsövek adatait elemzik. A Naprendszeren kívüli, extraszoláris bolygók vizsgálatának célja ugyanis elsősorban az, hogy az élet megjelenéséhez potenciálisan szükséges feltételek nyomait kutassák a csillagászok, ehhez pedig elsősorban olyan összetevőkre összpontosítanak, amelyek a Földön is az élőlények jelenlétét indikálják.

"Ha ránézünk a Föld légkörére, tudjuk, hogy itt élet található, mivel látjuk a metánt, a szén-dioxidot, különböző jeleket, amelyek azt mutatják hogy valami él itt"

- mondta Greg Rieker, a Colorado Egyetem professzora - "Ugyanígy megnézhetjük az exobolygók kémiai jelzéseit is. Ha megtaláljuk a gázok megfelelő kombinációját, az annak a jele lehet, hogy valami életben van ott."

Az exobolygók kutatása manapság egyre nagyobb szerepet kap az űrkutatási programok között, amelynek egyik oka az a számtalan új felfedezés lehet, amelyek során eddig nem látott extraszoláris bolygók kerültek fel az egyre bővülő listára: a NASA adatai szerint eddig több mint 4000 exobolygó felfedezését erősítették meg és további sokezer jelöltet tartanak számon, amelyek szintén az exobolygó státuszra pályázhatnak. Azok a messzi csillagok körül keringő bolygók, amelyek bekerülnek a katalógusba, lehetnek a földitől teljesen eltérő struktúrájú égitestek, de bizonyos esetekben akár hasonlóságot is mutathatnak a Földdel, azonban ezek a kisebb méretű kőzetbolygók a teleszkópokkal is nehezebben megfigyelhető célpontokat jelentenek. Az exobolygó kutatásokat, például a James Webb teleszkóp ilyen irányú munkáját is segítheti a Colorado Egyetem berendezése, amely a létrehozott mikrokozmosz segítségével mintegy lehozza a Földre azokat az idegen világokat, amelyek után folyik a vadászat a kutatások során.

"A James Webb teleszkóp és a többiek, mint a Hubble is, az emberek számára látható végső határokat figyelik."

- mondta Ryan Cole kutató - "Greg és én megpróbáljuk az általuk látottakat kicsit élesebbé tenni. A laboratóriumi méréseink segíthetnek értelmezni a teleszkópok megfigyeléseit a távoli bolygók légköréről."

A 2016-ban induló kísérletek során nem a mostani az első próba, amellyel a megfelelő körülményeket igyekeznek megalkotni, előtte már legalább öt különböző mértékű nyomás-, és hőmérsékletbeli variációt hoztak létre, mielőtt a legideálisabbra sikerült rátalálni. A berendezésben zajló folyamatokról készített képet a Jet Propulsion Laboratory segítségével elemzik, ezután kapják meg az adatokat, amellyel le tudják írni, hogy a fény hogyan lép interakcióba a gázokkal a légkörben.

Noha a kísérlet eredetileg nem a távoli égitestek szimulációjának céljával indult, a berendezéssel először a rakéta és repülőgép hajtóművek működésének részleteit kutatták, és jelenleg is használják más célokra, például a belsőégésű motorok vizsgálatára is, de a jövőben hasznos kiegészítőjét jelentheti a hatalmas teleszkópoknak, amelyek a világűrt kémlelik a Földhöz hasonló bolygók után kutatva.

(Fotó: Wikimedia Commons/IAU/L. Calçada)

Sikeresen elhagyta a Földet a James Webb űrteleszkóp Többszöri halasztás után végre el tudott startolni az emberiség történetének eddigi legérzékenyebb űrteleszkópja.


A következő 25 év - mítoszok, jóslatok és a valóság
A következő 25 év - mítoszok, jóslatok és a valóság
Európa legnagyobb jövőfesztiválja, a Brain Bar idén is megnyitja kapuit. A rendezvény a 21. század első negyedének elteltével arra a kérdésre keresi a választ: hogy fest majd az emberiség következő 25 éve. A diákok és pedagógusok számára ingyenes eseménynek szeptember 18-19-én a Magyar Zene Háza ad otthont.
Az Űrodüsszeiában felcsendült az űr himnusza, most útnak indult, hogy négy év múlva elérje az Alpha Centaurit
Az Űrodüsszeiában felcsendült az űr himnusza, most útnak indult, hogy négy év múlva elérje az Alpha Centaurit
A közvetítést úgy oldották meg, hogy a jelek a Voyager 1 útját is keresztezzék.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.