A Betelgeuse az Orion csillagkép egyik legfényesebb tagja, szabad szemmel is jól látható az éjszakai égbolton. A vörös óriás fénye természetes módon is ingadozik a különböző magnitúdójú értékek között, de 2019 decemberétől kezdve az ESO (European Southern Observatory) atacamai sivatagban lévő Very Large Telescope (VTL) és a Hubble felvételeinek tanúsága szerint olyan mértékűvé vált az elhomályosodása, hogy a csillagászok körében külön nevet kapott a jelenség, Nagy Elhalványodásnak (Great Dimming) keresztelték el az eseményt. A felvételeket elkészítették 2020 januárjában és márciusában is, és eleinte minden jel arra utalt, hogy a Betelgeuse rendkívüli folyamatok alanyává vált, amelynek egyik lehetséges okaként a csillag életének végét, szupernovává válását nevezték meg a szakemberek.

A teória alapját az a tény adta, hogy a vörös óriás 100 000 évig tartó stádiumába egy csillag pályafutásának vége felé ér el, ekkor a mag belsejében már nem a szokásos, például a Napban is zajló hidrogénfúzió történik, hanem a hélium ég el, a csillag tágulni és vörösödni kezd, ha pedig az ezután következő fúziós folyamatok a végükre érnek és már nem keletkezik olyan anyag, amely további energiát adna, akkor a mag összeomlik, a külső réteg robbanás során elválik és rendkívüli fényességgel szétszóródik a csillag környezetében, vagyis szupernóva alakul ki belőle. A Betelgeuse sorsa is ez lesz valamikor a jövőben, és, mivel az utolsó emberek által feljegyzett ilyen esemény a galaxisunkban 1604 októberében történt, ezért a csillagászok számára izgalmas gondolat, hogy talán sikerülhet újra megfigyelni és ezúttal lencsevégre kapni egy szupernóva keletkezését.

Valójában azonban a szakemberek szerint is nagyobb esély volt rá, hogy a Nagy Elhalványodás háttérben teljesen más okot kell keresni. A VLT által készített képek elemzését a Párizsi Obszervatórium csillagászának, Miguel Montargèsnek a vezetésével végezték el a kutatók, eredményeiket pedig most publikálták a Nature-ben. Következtetéseik szerint a homályos folt kialakulása egy gázkitörés következménye volt, amely egybeesett a csillag 400 napos ciklusokban történő pulzálásának lehűlési szakaszával.

A relatív hideg miatt a kiszabadult gáz egyből kondenzálódott a csillag déli részének egy pontján és a nehezebb elemekből csillagpor alakult ki, ami útját állta a csillag fényének.

Ehhez hasonló csillagpor a környező régiókba szétszóródva akár a bolygók kialakulásának építőkövei is lehetnek a szakértők szerint. A vörös óriás fénye áprilisban már visszatért eredeti állapotába, a kutatók azonban nem zárták ki teljes mértékben annak a lehetőségét sem, hogy a Betelgeuse hamarosan esetleg szupernóvává válik, mivel elmondásuk szerint ennek a transzformációnak a jeleit sokszor csak kevéssel az esemény bekövetkezése előtt lehet érzékelni. További és még közelebbi megfigyelésekre majd valamikor 2026-tól lesz alkalma a csillagászoknak az Extremely Large Telescope-al, amelyet 2017 óta építenek és a világ legnagyobb átmérőjű optikai-infravörös távcsöve lesz.

(Forrás: ESO, Fotó: M. Montargès/ESO, NASA-ESA-E. Wheatley, Wikimedia Commons)

További cikkek a témában:

Magyar kutató közreműködésével jöttek rá, hogy az egyik leghíresebb csillag sokkal kisebb és sokkal közelebb van a Földhöz, mint korábban gondolták A Betelgeuse ugyan nem olyan hatalmas, mint ahogy sejtettük, de egyelőre nem fog felrobbanni.
Végre kiderült, mi is pontosan az égbolton az a rejtélyes kék gyűrű Ehhez hasonló csillagkannibált a csillagászok még soha nem tapasztaltak.
Van egy csillag, ami túlélhette a szupernóva-robbanást Adott két, egykor egymás mellett keringő objektum, egyikőjük azonban elvesztette súlya jelentős részét, és most 900 ezer kilométer/órás sebességgel távolodik párjától.