Az univerzum hajnalán, amikor a világegyetem csak 200 millió éve létezett, elkezdtek kialakulni az első csillagok, amelyek még sokban különböztek a későbbi csillagoktól: az összetételük nagyon egyszerű volt, főként hidrogén és hélium alkotta őket, és nem igazán tartalmaztak fémes elemeket, amelyek a későbbi csillagokban már megtalálhatóak voltak. A csillagászatban alapvetően a hidrogénen és héliumon kívül minden más, ezeknél nagyobb tömegű elemet fémnek neveznek, de ezek az elemek csak az első csillagok halála, és az utána következő generációba tartozó csillagok formálódása idején jelentek meg az égitestek összetevői között.

A legelső csillagok, amelyeket III. populációs csillagoknak is neveznek eddig csak egy hipotetikus kategóriát alkottak, egyértelmű, kézzelfogható bizonyítékot még nem sikerült szerezni a létezésükről, de most kutatók egy csoportja a James Webb Űrteleszkóp felvételeinek segítségével rátalálhatott a régóta keresett, rejtélyes égitestekre.

A szakértők szerint a JWST-vel megfigyelt LAP1-B galaxisban rejtőznek a csillagok, amelyekre maximálisan illik a III. populációs csillagok leírása,

illetve amelyekkel kapcsolatban minden olyan feltétel teljesül, ami a III. populációs csillagok esetében alapvető fontosságú. A csillagok:

nagyon alacsony fémtartalmú, sötét anyagból álló halókban alakultak ki

nagyon masszívak

és kis méretű klasztereket alkotnak

Ez alapján a kutatók feltételezik, hogy a LAP1-B csillagai valóban az univerzum legelső csillagai közé tartozhatnak. Az ígéretes jelöltek felfedezését egy galaxishalmaz, a MACS J0416 segítette elő, mivel ez a klaszter a gravitációs lencsehatás révén jobban láthatóvá tette a LAP1-B galaxist.

“Számos korábbi állítás született már a klasszikus III. populációs (Pop III) galaxisok észleléséről. Ebben a tanulmányban amellett érvelünk, hogy a LAP1-B az első olyan III. populációs jelölt, amely mindhárom fent leírt elméleti előrejelzéssel összhangban van.”

- írták a kutatók a tanulmányukban - “A LAP1-B csupán a jéghegy csúcsát jelentheti azon III. populációs csillagok tanulmányozása szempontjából, amelyeket galaxishalmazok gravitációs lencsehatása segítségével vizsgálunk.”

(Fotó: Hans/Pixabay)

Léteznek sötét csillagok, amiket nem fúziós energia, hanem a sötét anyag megsemmisülése fűt A kutatók újabb számítások alapján bizonyították a régi teóriát, ami szerint léteztek és talán még ma is léteznek sötét csillagok, amelyek teljesen más módon működnek, mint a fényes társaik.