Az MIT, a Max Planck Intézet és a Harvard Egyetem tudósai által készített THESAN szimuláció az univerzumnak azt a korai időszakát mutatja be, amely az ősrobbanás után következő sötétség korát követte: ezeket az évmilliókat nevezik kozmikus reionizációnak a csillagászok.

Ebben az időszakban, ami körülbelül az ősrobbanástól számítva néhány száz millió évtől 1,2 milliárd évig tartott, alakultak ki a világegyetem első csillagai, galaxisai és kvazárjai és jelentek meg az első fényeik, amelyek ionizálták a semleges hidrogén atomokat, ez pedig lehetővé tette a fény számára, hogy messzire utazzon és betöltse az űrt. Az addig uralkodó "hidrogén köd" nem emelkedett fel gyorsan, így a fény csak a reionizáció végére tudott igazán nagy távolságokba eljutni, ahogy az a THESAN szimulációján is látható.

A kutatók az univerzumnak egy 300 millió fényév távolságot átölelő részletét modellezték, az ősrobbanás utáni 400 000 évtől kezdve (a videón a szimuláció későbbről indul) az első milliárd évig - az ehhez szükséges számításokat a SuperMUC-NG szuperszámítógép végezte el, lényegesen kevesebb idő alatt, mint amennyibe egy asztali számítógépnek került volna, amelynek a becslések szerint 3500 évébe telt volna a munka. A modell fontos szerepet tölthet be hamarosan a csillagászati kutatásokban, a tudományos küldetését nyáron megkezdő James Webb Teleszkóp adatainak elemzését segíti, mivel a JWT is az univerzum egészen korai idejét, az első csillagok képződésének korát kémleli majd.

A THESAN számításait az űrtávcső megfigyeléseivel összevetve kiderülhet, mennyire állják meg a helyüket a kutatók számításai és mi az, amit tévesen becsültek meg a kozmikus hajnal kaotikus idejével kapcsolatban.

(Fotó: THESAN Collaboration)

Egymillió, korábban sosem látott galaxist tettek térképre Az északi félteke égboltjának negyedét feltérképezték a LOFAR teleszkópjainak segítségével, az összesen 4,4 millió galaxis adatbázisát bárki használhatja.