A Kígyó-köd megfigyelése során a csillagászok a James Webb Űrteleszkóp segítségével egy régen megjósolt jelenség létezésére szereztek bizonyítékot, ami a csillagok születésének egyik rejtélyét tisztázza. A NIRCam berendezés nebuláról készült felvételén jól láthatóak (a bal felső sarokban) azok a kiáramlások, amelyeket a fiatal, formálódó csillagokból induló jetek, vagyis kilövellő gázsugarak és a körülöttünk lévő gáz és porrétegek találkozása hoz létre, ami pedig a csillagászok számára igazán figyelemreméltó a képen, hogy ezek a kiáramlások mind egy irányba mutatnak, mint a "havas eső a viharban" - a NASA leírása alapján.

A kutatók ebből arra következtetnek, hogy a csillagok, keletkezésük után, mind egyazon irányban forognak. A csillagkeletkezés során az összeomló gázhalmaz, amelynek anyagából kialakul a csillag, az égitestet körülvevő örvényt formál, amiből az anyag a csillaghoz jut, a szintén örvénylő mágneses mező hatása miatt pedig az anyag egy része az ellentétes irányba lövell ki. A létrejövő kiáramlásokat csak a JWST érzékeny műszereivel lehetett megfigyelni, mivel az infravörös tartományban mérő berendezések jobban átlátnak a sűrű porrétegeken.

(Fotó: NASA, ESA, CSA, K. Pontoppidan/NASA-JPL), J. Green/STSI)