A Betelgeuse a teljes égboltot tekintve a tizedik legfényesebb csillag az éjszakai égen (a Magyarországról is látható csillagok közül pedig a hetedik) – írja a Csillagvizsgáló blogcsatorna. Tudható az is a csillagról, hogy a szabad szemmel is látható csillagok közül ez fog leghamarabb szupernóvává fejlődni. 2019-ben azonban valami szokatlan történt: a Betelgeuse halványodni kezdett, és a kutatók immár azt is tudják, hogy miért: a csillag egy része szabályosan lerobbant, és azóta is ebből az eseményből próbál felépülni – ír az új eredményekről a LiveScience.

A Földtől 530 fényévnyi távolságra található csillag már rettenetesen öreg, és az életciklusa vége felé járhat, vagyis szupernóvaként robban majd fel. Ez az esemény bár nem érinti a Földet semmilyen formában, de bolygónkról is látható lesz, már legalábbis azok számára, akik majd 100 ezer év múlva tapodják ezt az árnyékvilágot – a látványos csillagászati esemény ugyanis akkor lesz majd aktuális. 2019-ben azonban a csillag szokatlanul kezdett viselkedni – halványulni kezdett a fénye.

Mégsem válik hamarosan szupernóvává a Betelgeuse, más ok állt a tavalyi Nagy Elhalványodásának hátterében Csillagpor homályosította el az Orion csillagkép egyik legfényesebb tagját tavaly a most közzétett tanulmány szerint. A közeljövőben valószínűleg nem lesz szupernóva a Betelgeuse csillagból.

A 2020-as adatok alapján a Földről érzékelhető fényességének kétharmadát is elvesztette a csillag. Annak az esélyét a kutatók kizárták, hogy a Betelgeuse nem várja ki az említett időintervallumot, és most alakul szupernóvává, ehelyett arra jutottak, hogy valami hatalmas porfelhő takarhatta ki az óriási csillagot.

A kutatók mostanra a porfelhő keletkezésének okát is megfejtették a Hubble és egyéb távcsövek adatainak a felhasználásával: lényegében – a földrengés analógiájára – úgynevezett csillagrengésre kerülhetett sor, amely a Betelgeuse belsejéből indult ki, és a csillag felszínének egy nagyobb darabját mintegy lerobbantotta. A jelenség hasonlít a Nap kapcsán is tapasztalható koronakidobódásra (coronal mass ejections/CME), csak a lépték egészen más: a Betelgeuse esetén 400 milliószor nagyobb mennyiségű anyag távozott, mint a Nap kidobódásai során. A kutatók szerint azonban a csillag továbbra is rendkívül szokatlanul viselkedik: konkrétan remeg a belseje. Mint a kutatásvezető elmondta:

„Még soha nem láttunk ilyen hatalmas kidobódást egy csillag felszínéről. Valami történik, amit nem teljesen értünk. Ez egy teljesen új jelenség, hogy a Hubble segítségével közvetlenül megfigyelhetjük a felület részleteit. Valós időben figyeljük a csillagok evolúcióját.”

A különböző adatokból tehát végül a csillagászok összerakták, hogy pontosan mi történhetett: A CME „lerobbantotta” a csillag alsó atmoszférájának egy részét, a fotoszférát, hűvös foltot hagyva maga után, amelyet az esemény nyomán keletkezett porfelhő is eltakart. A fotoszféra említett darabjának tömege egyébként többszöröse volt a Föld holdjának a tömegének. A hűvös folt és a porfelhő együtt felelős az ilyen mértékű elhalványodásért. A jelenség egyébként továbbra is hatással van a Betelgeuse-ra – korábban a csillagnak volt egy pulzáló fényerősség mintázata, amely 400 napos földi ciklusban volt észlelhető – ez a mintázat azonban immár megszűnt.

(Kép: Flickr/Giuseppe Donatiello)