Többezer éve felrobbant csillagról készített új képet a Hubble űrteleszkóp

2021 / 04 / 07 / Bobák Zsófia
Többezer éve felrobbant csillagról készített új képet a Hubble űrteleszkóp
A Fátyol-köd gázfelhője új színekkel jelenik meg a legújabb fotóján, melyet a Hubble már 2015-ben is elkészített róla.

A Fátyol-köd elnevezésű gázfelhő képe ismerős lehet mindenki számára, mivel szépen kiszínezett illusztrációja gyakran előkerül a Hubble által készített képek között. A Hubble-t a NASA és az Európai Űrügynökség együttműködésével készítették, de csak hét év késlekedés után, 1990-ben lépett működésbe és még ekkor is problémák merültek fel vele kapcsolatban egy elrontott lencse miatt. A rögös kezdetek után azonban nagyon is megtérülő befektetésnek bizonyult és azok a lenyűgöző képek, melyek a sokezer fényév távolságban lévő égitesteket és struktúrákat, például az egyik legismertebbet, a Teremtés Oszlopait ábrázolják, mind neki köszönhetőek.

A teleszkóp először 1997-ben fényképezte le a kettes számú széles látószögű és planetáris kamerájával (Wide Field and Planetary Camera 2) a Fátyol-ködöt, de annak csak egy kis részletét, a nyugati oldal külsejének NGC 6960 besorolású, a köznyelvben a Boszorkány Seprűjeként ismert részét sikerült felfednie.

A Fátyol-köd ugyanis rendkívül nagy kiterjedésű, ezért lehetetlen egy képen megörökíteni teljes hosszában az egészet.

A gázhalmazt, melyet William Herschel fedezett fel és jegyzett le először 1784-ben, egy körülbelül nyolcezer éve felrobbant szupernóva maradványainak tartják a csillagászok, amely a Földtől kétezeregyszáz fényévnyire helyezkedik el a Hattyú (Cyngus) csillagképben. Mikor a Napnál hússzor nagyobb csillag felrobbant, a belőle megmaradt anyag száztíz fényév hosszan szóródott szét a környékén és eleinte, a hipotézisek szerint a Vénusznál is fényesebben világíthatott. Mára viszont sokkal nehezebben látható, ezért a róla készült képeken rendszerint elhalványítják a háttérben lévő csillagokat és, mint minden égi köd esetében, ezt is kiszínezik. A színek a gázfelhőt alkotó kémiai elemeket reprezentálják, hogy segítség a struktúra összetételének elemzését és, nem utolsó sorban, mert ez még látványosabbá teszi a felvételt, bár a publikált képek alatt általában feltüntetik, hogy az illusztráció nem az eredeti jelenséget mutatja, az űr valójában nem ilyen szép színes.

A Fátyol-köd esetében a különböző években ugyanarról a szegmensről készült fotók más-más árnyalatokat használnak.

A talán legismertebb keleti részt (ahogy a Csillagászat.hu oldalon Fűrész Gábor írja, ez az NGC 6992 és 6995-ös részt jelenti) 2015-ben még sokkal pirosabban ábrázolták, ekkor a piros részek a hidrogént jelölték, a zöldek az ionizált ként, a kékek az oxigént. Az idén, április 2-án bemutatott képen már megcserélték a jelzéseket és a duplán ionizált oxigént a kék szín, a hidrogént és ként a piros jelölte, valamint más filtereket használtak a feldolgozáshoz. A részlet egyébként a teljes Ködnek mindössze két fényév hosszúságú szakaszát, vagyis 1,8%-át mutatja.

(Fotó: ESA, NASA)

További cikkek a témában:

Látványos videót tett közzé az első lefotózott fekete lyukról az Európai Déli Obszervatórium A videó a chilei Atacama sivatagban található ALMA teleszkóphálózattól indul, és alig egy perc alatt meg is érkezünk a Messier 87 középpontjához, ahol már a fekete lyuk “feljavított” verziója vár minket.
Végre kiderült, mi is pontosan az égbolton az a rejtélyes kék gyűrű Ehhez hasonló csillagkannibált a csillagászok még soha nem tapasztaltak.
A magyarok most már a Herkules csillagképen is ott vannak Mostantól a Herkules csillagkép egy csillaga és egy bolygója is ősi magyar neveket visel: előbbit Hunornak, utóbbit Magornak keresztelték.


Kozmikus rejtély - a legtávolabbi csillag valószínűleg egyáltalán nem az, aminek elsőre látszott
Kozmikus rejtély - a legtávolabbi csillag valószínűleg egyáltalán nem az, aminek elsőre látszott
Leleplezés a James Webb Űrteleszkóppal.
Az univerzum legelső molekuláit újraalkották egy áttörő kísérletben
Az univerzum legelső molekuláit újraalkották egy áttörő kísérletben
Az univerzum keletkezése után több százezer évig nem léteztek molekulák, de egyszer csak beindult a láncreakció.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.