A 3I/ATLAS egy ideje előbukkant a Nap takarásából, így a róla készült felvételek is megszaporodtak. A legutóbbi képeket Saturo Murata tette közzé az ICQ Comet Observation oldalán - az ICQ Comet Observation minden publikált képet az International Comet Quarterly-n és a Harvard Cometary Science Centerén (Üstökös Tudományos Központ) keresztül begyűjti és elérhetővé teszi a nagyközönség számára.
A felvételeken a csillagközi objektum látványos zöldes/kékes színben ragyog, és - ahogy azt Murata megjegyzi - jól látható a többfelé ágazó csóvája és anticsóvája (vagy porcsóvája?) is. A képeket a tegnapi napon, november 16-án, Új-Mexikóban készítette a fotós, magyar idő szerint 12:53 és 13:23 között.
A második kép még több érdekességet tartogat, Murata ugyanis észrevette, hogy az ATLAS mellett megbújik az NGC 4691 galaxis is, ezért a felvételen megjelölte ezt, és még több PGC (a Principal Galaxies Catalog katalógusba tartozó) galaxist is.
Az NGC 4691 jelenléte a képen azt a benyomást keltette, hogy az objektum tényleg egy másik világból érkezett hozzánk
- jegyezte meg Murata. A galaxis valójában a Földtől 70 millió fényévre helyezkedik el, a Szűz csillagképben. A 3I/ATLAS jelenleg ennél jóval közelebb, körülbelül 300 millió kilométerre van a bolygótól, és várhatóan december 19-én kerül majd legközelebb a Földhöz.
A fotós egyébként az elmúlt időkben főként a C/2025 A6 Lemmonról készített felvételeket, amely szintén zöld színben tűnik fel a képeken, és különleges megfigyelési alanyt jelentett az elmúlt időkben a csillagászok és amatőrcsillagászok számára. Ahogyan azt a Csillagászat.hu októberben írta:
“Szeptember 21-én az üstökösök plazmacsóvájára jellemző látványos és érdekes űrfizikai jelenség történt, amelyet hazai amatőrcsillagászok is megfigyeltek.
[...]Az üstökösök gázcsóvája, ami ioncsóvának vagy plazmacsóvának is nevezhető, az ezt alkotó atomok és molekulák jelentős része ionizálódik, ami lehetővé teszi, hogy a naptevékenység következtében a Napból kikerülő és a bolygóközi téren áthaladó plazma a magnetohidrodinamika (MHD) szerint „belefagyott” mágneses térrel kölcsönhatásba kerüljön a csóva. A napszél és/vagy a koronakitörés (Coronal Mass Ejection, röv. CME) plazmája és mágneses tere eléri az üstököst, megzavarhatja annak plazmacsóváját (ioncsóváját), ami fizikai törést, görbülést vagy cikkcakkos megjelenést alakíthat ki a csóvában.
Ezek a jelenségek néhány óra alatt legfeljebb egy napon belül lejátszódhatnak, és az is előfordulhat, hogy a plazmacsóva gyakran kettészakad, ami a bolygóközi mágneses tér polaritásait elválasztó szektorhatár átmetszésekor következik be.
A szeptember 21-i látványos plazmacsóva és a bolygóközi mágneses plazma közötti
kölcsönhatás következtében a C/2025 A6 üstökös plazmaanyaga egy részét magával ragadta a bolygóközi mágneses tér, a csóva gázanyaga lecsökkent, a csóva kissé halványabb és valamivel rövidebb lett.”
(Fotó: Saturo Murata/ICQ Comet Observation)