Kisebb felbolydulást keltett a tudományos közösségben egy férfi Mexikóban, miután kénnel töltött héliumballont engedett az égbe. A férfi, Luke Iseman a Make Sunsets (magyarul nagyjából: Csinálj naplementét) nevű cég vezérigazgatója, és reméli, hogy a ballonból kiszabaduló kénrészecskék visszaverik a napsugarakat és így lehűtik a Földet – számol be róla a The Washington Post.

Ezt a technológiát szoláris geomérnökségnek nevezik, és egy ideje többen is foglalkoznak vele, mint lehetséges megoldással a klímaváltozás megfékezésére. Az alapelképzelés az, hogy kénes aeroszolokat fecskendeznek a sztratoszférába, 19 kilométerrel a Föld felett, hogy ezek a részecskék visszaverjék a napfényt és csökkentsék a globális hőmérsékletet. Ilyen folyamat egyébként természetes módon is megtörténhet egy vulkánkitörés után – például a Fülöp-szigeteken 1991-ben a Pinatubo-hegy kitörése 20 millió tonna kén-dioxidot juttatott a légkörbe, aminek következtében a globális hőmérséklet körülbelül 1 Fahrenheit-fokkal csökkent a következő évben. Ugyanakkor a National Academies of Science 2021-ben kiadott egy jelentést, amelyben azt javasolja az Egyesült Államoknak, hogy az éghajlatváltozásra adott válaszként óvatosan folytasson szoláris geomérnöki kutatásokat. A Fehér Ház amúgy ötéves kutatási tervet is koordinál a témában, de tehát a technológiának a való világban történő kipróbálása azonban még mindig vitatott – mint erről a lenti cikkünkben is írtunk:

Katasztrofális következményei lehetnek, ha a Nap elhomályosításával akarjuk megoldani a klímaváltozás problémáját Mintegy hatvan neves kutató nyílt levelet intézett a világ országaihoz, amelyben azt kérik a döntéshozóktól, hogy egyszer s mindenkorra vessék el a szoláris geomérnökség lehetőségét.

A Harvard Egyetemen például az SCoPEx nevű, kénrészecskék ballonokkal történő légkörbe juttatására irányuló akkor már több éves projektet végül 2021-ben az őslakosok és a környezetvédő csoportok ellenállása miatt törölték. A legtöbb tudós egyetért abban is, hogy még a geomérnöki kutatások során is konzultálni kell a helyi közösségekkel és kormányokkal, mivel a kis léptékű kibocsátások is nagyobb, előre nem látható hatásokhoz vezethetnek globálisan akár a mezőgazdaság, akár a hőmérséklet szempontjából.

A mostani eset kapcsán a probléma éppen az, hogy Iseman egyedül hajtotta végre a kísérletet, anélkül hogy megkérdezte volna a közvéleményt, a tudományos csoportokat vagy a mexikói helyi hatóságokat. Mindez természetesen aggodalmakat váltott ki a tudósok és a környezetvédők körében, akik attól tartanak, hogy az ilyen példák megnyithatják az utat a káros részecskék nagyobb arányú és szabályozatlan légkörbe bocsátásához. A WP hozzáteszi ugyanakkor, hogy az Iseman kísérlete által a légkörbe bocsátott kén mennyisége elhanyagolható volt, és nem valószínű, hogy jelentős hatással lenne az éghajlatra. Azonban az a tény, hogy a repülést anélkül hajtotta végre, hogy bárkivel egyeztetett volna, aggodalmakat ébresztett éppen a szabályozatlan és felügyelet nélküli szoláris geomérnöki kísérletekkel és tevékenységekkel kapcsolatban a jövőben.

Magyarán senki sem szeretné, hogy az ilyen példák láttán egyesek vérszemet kapjanak, különösen mivel a szoláris geomérnökség amúgy is összetett és vitatott terület.

(Kép: Pixabay/kordi_vahle)