Ahogy arról a Vice News írt, az Európai Űrügynökség a Földre potenciális veszélyt jelentő aszteroidákat számon tartó úgynevezett "kockázati listáján" nemrég egy új szereplő tűnt fel, mégpedig rögtön a lista első helyén: bár a 2023DW jelű kisbolygó méretében nem számít különösebben nagynak, ám abból a szempontból mégis különleges, hogy a listán szereplő többi, legalább ugyanekkora méretű aszteroidánál jóval nagyobb esélye van arra, hogy valóban becsapódjon a Földbe.

A jelenleg 1449 bejegyzést tartalmazó kockázati listára minden olyan aszteroida felkerül, amelynek nullánál nagyobb az esélye a becsapódásra, így kerülhetnek fel rá olyan objektumok is, amiknél a becsapódás esélye egy a 91 milliárdhoz, valamint olyanok is, amiknél a becsapódás csak közel száz év múlva esedékes. A február végén felfedezett 2023DW érdekességét három fontos tényező együttesen adja:

• a jelenlegi számítások szerint a kisbolygó átmérője 50 méter körül lehet, ami már elég nagy ahhoz, hogy közvetlenül lakott terület felett felrobbanva nagyobb pusztítást okozzon,
• az ESA Földközeli Objektumok Koordinációs Központjának mérései szerint 1:625-höz az esélye annak, hogy az aszteroida eltalálja a Földet, ami csillagászati léptékben már meglehetősen magas valószínűségnek számít,
• és a kalkulációk szerint a becsapódás már 2046. február 14-én, vagyis mindössze 23 év múlva bekövetkezhet.

Bár mivel az aszteroidát alig két hete fedezték fel, így egyelőre még folynak azok a megfigyelések, amik alapján megállapíthatják az égitest pontos méretét, formáját, pályáját és egyéb fontos jellemzőit, ám Piero Scioli, az olaszországi Sormano Csillagászati Obszervatórium kutatója az adatok alapján már le is modellezte, hogy a jelenlegi ismereteink szerint hova csapódhatna be az aszteroida, ha valóban telibe találná a Földet. Eszerint az égitest a legnagyobb valószínűséggel a Csendes-óceán felett égne el, ám mutatkozik arra is némi esély, hogy a robbanás az Egyesült Államok vagy Indonézia felett következne be.

Ez nem kis különbséget jelentene egy ekkora, a 2013-as cseljabinszki meteornál kétszer nagyobb objektum esetében, hiszen míg lakatlan területre érkezve egy ekkora meteor nem okozna komoly gondot, ha a robbanás a Föld egy sűrűn lakott pontja felett következne be, az nagyjából egyenértékű lenne egy atombomba felrobbanásával, és a Neal Agarwal által készített aszteroida-szimulátor alapján akár milliók halálát is okozhatná. "Általánosságban elmondható, hogy egy ekkora méretű aszteroida becsapódása kétségkívül okozna bizonyos károkat, de ez csak a becsapódás helyére korlátozódna" - mondta el Scioli, aki azt is hozzátette, hogy a becsapódás valószínűségét figyelembe véve nincs ok az aggodalomra.

Aki mégis aggódik, annak talán megnyugtató hír lehet, hogy a NASA éppen az elmúlt hónapokban tesztelte sikerrel, hogy szükség esetén képesek lennének letéríteni egy kisbolygót a pályájáról. A DART misszió részletes adatait egy héttel ezelőtt hozták nyilvánosságra, amelyből többek között az is kiderült, hogy az űrszonda becsapódásával a vártnál jóval nagyobb mértékben, 33 perccel sikerült lerövidíteni a Dimorphos nevű aszteroida keringési idejét a Didymos körül.

Az ESA listája alapján egyébként közel sem a 2023DW-nek van a legnagyobb esélye arra, hogy a Földbe csapódjon: a 2017WT28 jelű kisbolygónak erre nagyságrendekkel jobb kilátásai vannak, igaz, az ESA még így is csak 1:147-re teszi annak a valószínűségét, hogy a nyolcméter átmérőjű aszteroida valamikor 2083 és 2121 között becsapódjon a Földbe.

(Borítókép: Getty Images)

Előbb vagy utóbb jön egy aszteroida, ami tömegek halálát okozza. Mit tehetünk, hogy ez mégse következzen be? Bár a városokat letaroló, milliók halálát okozó aszteroidák a mozik kényelmes székeiben ülve csak egy unalmas hollywoodi klisének tűnnek, a szakértők szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e ilyen, csupán az, hogy mikor, és mit tudunk tenni ellene. A Nemzetközi Űrhajós Szövetség által szervezett "Defending Earth from Asteroids" előadáson a védekezés első vonalában dolgozó szakemberek beszéltek arról, hogyan állunk a felkészüléssel.