Az Einstein-szonda (Einstein-probe, EP) egy, a tranziens jelenségeket monitorozó űreszköz, ami az úgynevezett lágy röntgensugárzási tartományban, azaz az 0,1 nm-nél hosszabb hullámhosszú sugárzási tartományban végez méréseket, hogy az univerzum legenergikusabb, leghevesebb történéseiről gyűjtött adatok segítségével hozzájáruljon a világegyetem működésének és történetének megértéséhez. Az EP missziót a Kínai Tudományos Akadémia vezeti, de a program része az Európai Űrügynökség és a Max Planck Intézet földön túli fizikával foglalkozó részlege is. A szonda 2024. január 9-én indult az űrbe, és mindössze három hónap alatt máris sikerült egy olyan rejtélyre bukkannia, aminek megfejtésén még most is dolgoznak a kutatók.

Az Einstein-szonda tavaly március 15-én észlelt egy alacsony energiájú röntgensugár-kitörést, ami különlegesen hosszú ideig tartott: 17 percen át zajlott az esemény, miközben a sugárzás intenzitása erősen ingadozott. Az EP240315a jelű esemény a gyors röntgensugár tranziensek (FXRT) kategóriájába tartozik, az ehhez hasonló röntgen-kitörések pedig egy másfajta, sokkal intenzívebb robbanás, a gamma-kitörések kísérőjelenségei szoktak lenni a vizsgálatok szerint. A probléma csak az, hogy a mostani esetben az FXRT nem a szokásos pár másodperccel, hanem 372 másodperccel, vagyis több mint 6 perccel előzte meg a GRB 240315C jelű gamma-kitörést, amivel az EP240315a-t összefüggésbe hozták. A rendkívül hosszú időbeli eltérés a két kitörés között, valamint a röntgensugárzás rendhagyóan hosszú ideje is szokatlan, és egyelőre a jelenség rejtélyt jelent a csillagászok előtt.

“Ez valami teljesen újat mond nekünk, és lehet, hogy újra kell gondolnunk a gamma-kitörésekről szóló
modelleket.”

- mondta el a felfedezés kapcsán Weimin Yuan, az Einstein-szonda fő kutatója.

A 12,5 milliárd évvel ezelőtt lezajló robbanás sok kérdést vet fel a gamma-kitörésekkel kapcsolatban, de az Einstein-szonda különös érzékenysége révén rengeteg adatot gyűjthet még a jövőben ehhez hasonló eseményekről, amelyek segíthetnek megfejteni a titkot. A Kínai Tudományos Akadémiával való egyezség értelmében az Európai Űrügynökség, cserébe a szonda hardvereinek fejlesztéséhez való hozzájárulásért, az EP által gyűjtött adatok 10%-ához kap hozzáférést a misszió alatt.

(Fotó: OPENVERSE/Einstein Probe Science Center)

Az emberi civilizáció kezdete óta eltelt idő legfényesebb gamma-kitörésének titkait fedték fel Új adatok kerültek napvilágra a BOAT (brightest of all times) eseménnyel kapcsolatban.