2017-ben detektálták az első olyan objektumot, ami a csillagközi térből érkezett: az 1I/’Oumuamua nevet kapta, nevében az 1I az első csillagközi (interstellar) objektumra utal, a hawaii név pedig hírvivőt jelent.

“2017. október 19-én a Panoramic Survey Telescope And Rapid Response System (Pan-STARRS) egy gyorsan mozgó objektumot fedezett fel a Föld közelében.

Önmagában ez nem volt szokatlan, de néhány napon belül a csillagászok rájöttek, hogy ez az első észlelt, nem kötött (vagyis csillagközi) objektum, amely áthaladt a Naprendszeren. A felfedezés idején ez a csillagközi látogató, a 1I/2017 U1 (‘Oumuamua) már meglehetősen halvány volt, és gyorsan távolodott. A következő napokban - mintegy tíz különböző kutatócsoport erőfeszítéseinek köszönhetően - több mint 100 órányi megfigyelést végeztek 2,5–10 méter átmérőjű távcsövekkel az objektumról, abban a rövid, izgalmas és feszített időszakban, amíg még látható maradt.” - számolt be később a felfedezésről az Astronomical Science-ben a kutatók egy csoportja.

Később érkezett a 2I/Borisov - ahogy a nevéből is látszik, ez volt a második csillagközi objektum, és szintén nagy feltűnést keltett: 2019 augusztusában detektálták, december elején érte el a perihéliumot, majd december végén került a legközelebb a Földhöz, de még ekkor is 300 millió kilométerre járt a bolygótól. A Borisov hatalmas méreteivel is kitűnt: az első becslések több mint 1 km és 16 kilométer közé tették az átmérőjét, a NASA később 975 méteresre becsülte a szélességét. A Borisov, üstököshöz illően, elvesztette a tömege egy részét a Naphoz közeledve.

Az idei évben a harmadik csillagközi objektum, a 3I/ATLAS tartja lázban a világot, amiről egyelőre nem lehet egészen biztosan tudni, hogy üstökös-e, de nagy valószínűség szerint az, és amíg a Naprendszer belső régiójában, a Földhöz, Jupiterhez és Marshoz viszonylag közel halad (bár a Földtől majdnem olyan távol fog elhúzni a pályájának hozzánk legközelebbi pontján, mint a Borisov), addig számos lehetőség nyílik a megfigyelésekre. Az objektumról sok új adat fog még befutni, de már eddig is sok mindent megtudhattunk róla - öt cikket gyűjtöttünk össze, amiben a csillagközi látogató izgalmas jellemzőit mutatjuk be.

1. Egyre fényesebb

A 3I/ATLAS egykor zöld színben ragyogott, mostanra a megfigyelések szerint “kékebb, mint a Nap” a LASCO színes fotometriai megfigyelései alapján.

Senki sem érti: elképesztő ütemben fényesedik a 3I/ATLAS – már a Napnál is fényesebb! Az intersztelláris 3I/ATLAS a perihélium közelében váratlanul kékbe fordult és extrém ütemben felfényesedett; űrbéli koronográfok képein már a Napnál is ragyogóbbnak látszik.

2. Ennél már nem lesz közelebb a Naphoz

Az ATLAS elérte a perihéliumát, hamarosan már a Földhöz közelít.

Most a legaktívabb a 3I/ATLAS - az útja felénél járhat a Naprendszerben Jelenleg a Naphoz legközelebbi pont közelében van, és most a legnagyobb az aktivitása.

3. Öt fontos állomás

A csillagközi objektum pályájának közeljövőbeli állomásai, amit érdemes követni.

Ilyen távolságra közelíti meg a Földet a 3I/ATLAS hamarosan A 3I/ATLAS előbb-utóbb elhagyja a Naprendszert, de jelenleg még a Nap és a Föld közelében időzik.

4. Megváltozott az anticsóvája

Az üstökös csóvája, illetve anticsóvája különös “viselkedést” mutat.

Hoppá, a 3I/ATLAS anticsóvája helyzetet váltott! Nyáron még a Nap felé nyúlt az „anticsóva”, szeptemberre viszont klasszikus csóvára váltott a 3I/ATLAS – intersztelláris vendégünk újabb mutatványa.

5. Sok nikkelt bocsát ki

A csillagközi térből érkező üstökös vegyi összetételének meghatározása érdekes részletekre világított rá.

Újabb adatok: valami tényleg nagyon nem stimmel a 3I/ATLAS fémkibocsátásával A csillagközi 3I/ATLAS példátlanul sok nikkelt bocsát ki, a nikkel–vas arány is rendhagyó – október 1–7. között Mars-szondák vizsgálják, mi áll a fémes anomália mögött.

(Fotó: NASA, ESA, D. Jewitt/UCLA, J. DePasquale/STScI)