A The Verge-ön megjelent cikk szerint a Kínában dolgozó, időközben kirúgott Zoom alkalmazott feladata az volt, hogy közvetítsen a kínai kormány és a cég közt. Erre a Zoom az üggyel foglalkozó blogposztja szerint azért volt szükség, mert 2019 szeptemberében a szolgáltatást egyik pillanatról a másikra leállította a kormány a világ második legnépesebb országában.
Az amerikai Igazságügyi Minisztérium fausti alkunak nevezi, ami ezután történt.
Kína kérése az volt, hogy a kínai adatokat ne az Egyesült Államokban, hanem helyben tárolják, illetve, hogy az akkor még közel sem ennyire ismert cég jelöljön ki egy felelőst, aki tartja velük a kapcsolatot. Az igazán ijesztő, hogy a Zoom vezetősége azt is vállalta, hogy automatikusan analizálni fogják a platformon zajló beszélgetések tartalmát, hogy azok megfeleljenek Kína közismerten szigorú szabályainak - ezt a technológiát állításuk szerint később mégsem vezették be. A blogposzt kitér arra, hogy mindezek előtt már leállítottak megbeszéléseket politikai, vallási és szexuális okokból is.
Xinjiang Jin a vádak szerint azonosított olyan felhasználókat, akik "kedvezőtlen" témákról beszélgettek, majd megpróbálta megakadályozni, hogy azok részt vegyenek megbeszéléseken. A tienanmen téri vérengzés évfordulójának közeledtével megkísérelt disszidensekről is információkat szerezni amerikai kollegáitól - a cég állítása szerint "kevesebb mint tíz" nem kínai személy adatai kerülhettek így a hatóságokhoz. A rendszerváltás előtti Magyarországon felnőttek számára talán az sem meglepő, ahogyan Jin megpróbált lejáratni és bezáratni online megemlékezéseket:
társaival terrorizmus-gyanús és pornográf profilokkal léptek be találkozókra, hogy aztán ugyanerre hivatkozva betiltassák azokat.
Jin, ha az esküdtszék bűnösnek találja, akár tízévnyi börtönbüntetésre is számíthat zaklatásért és személyazonossági adatokkal való visszaélésért. A Zoom blogposztja pedig emlékeztet: időközben minden megbeszélés end-to-end titkosított a platformon, vagyis csak a résztvevők tudják, hogy mi zajlik azokon; kizárólag a kínai felhasználókat érintő megbeszélések történnek kínai szervereken keresztül (áprilisban már volt emiatt egy botrányuk); és míg a kollegáikat továbbképzik és a jogosultságaikat jobban korlátozzák, a kormányzati adatkérések számát és jellegét is publikálják.
(Fotó: Pixabay, Zoom)
