A lány azt ígérte a nézőknek, hogy megmutatja nekik, hogyan lehet hosszabb a szempillájuk, de elég gyorsan témát váltott, és elkezdett arról beszélni, hogy Kínában internáló táborokba gyűjtik a muszlimokat, akiket elrabolnak, megerőszakolnak, meggyilkolnak. "Ez egy újabb holokauszt, de senki sem beszél róla" - zárja a mondanivalóját a New Jersey-i középiskolás, mielőtt visszatér a szempillák rejtelmeire.

@ferozaaziz

Why won’t anyone talk about this??? #fyp #foryoupage #foryou #4u #muslim

♬ original sound - Feroza ❤️

Bár a videó jelenleg elérhető a TikTokon, a Washington Post szerint azt néhány órával a posztolása után letiltották, Aziz fiókját pedig felfüggesztették. Ez sokaknak gyanús lett, hiszen a TikTok tulajdonosa egy pekingi székhelyű cég, a ByteDance.

A TikTok képviselője, Eric Han később a Washington Postnak úgy nyilatkozott, hogy a videómegosztó nem moderál tartalmakat politikai alapon, Aziz fiókját pedig egy korábbi videója miatt függesztették fel, amiben megjelent Oszama Bin Laden. A cég képviselői később hozzátették, hogy Aziz fiókja egy korábban kitiltott telefonszámmal volt összekapcsolva, így a lány más számról regisztrálhat az alkalmazásba.

A maximum egyperces videók posztolását lehetővé tevő TikTok 2017-ben kezdte meg a terjeszkedést Kínán kívül, és rövid időn belül annyira népszerű lett (elsősorban a fiatalok körében), hogy jelenleg már több mint 500 millió felhasználója van világszerte. A Washington Post szerint ugyanakkor az alkalmazásra a technológiai szakértők és a törvényalkotók is erős szkepticizmussal tekintenek, korábbi alkalmazottak pedig azt nyilatkozták nekik, hogy olyan tartalmakat is el kellett távolítaniuk, amik máshol még simán átmentek volna.

Internáló táborok és cenzúra

Aziz azután tette közzé a felvételt a videómegosztón, hogy a The New York Times megírta, hogyan tart fogva a kínai állam több mint kétmillió - jellemzően az ujgur muszlim kisebbséghez tartozó - embert az ország távoli pontján létesített internáló táborokban. A lap 403, a kínai kommunista párttól származó titkos dokumentum alapján számolt be részletesen róla, hogyan működnek az elkülönítő táborok. A kínai külügyminisztérium szóvivője, Geng Shuang nem tagadta a dokumentumok hitelességét, de szerinte az újság munkatársai szándékosan félreértelmezték azokat, és az internáló táborok kizárólag a terrorizmus és a szélsőséges eszmék visszaszorítását szolgálják.

Aziz fiókjának letiltása azért is különösen érzékeny téma, mert az utóbbi időben a kínai hatalom nem először keveredik cenzúrabortányba: tavaly a kínai közösségi oldalon, a Weibón tiltottak be egy betűt, mert az alkalmas lett volna az emberek nemtetszésének a kifejezésére, áprilisban a Leicának kellett bocsánatot kérnie egy reklám miatt, amiben megjelentek a Tienanmen téri események, októberben pedig Darryl Moreynak, a Houston Rockets NBA-csapat menedzserének kellett visszavonnia a hongkongi tüntetőket támogató Twitter-bejegyzését, miután a kínai kormány megkérte a kosárlabdacsapatot, hogy bocsássák el Moreyt.

(Forrás: The Washington Post)