A Betelgeuze az égbolt egyik legfényesebb csillaga, de közel sem csak erről híres: egészen eddig rejtély övezte, aminek egyik lehetséges megfejtését magyar csillagász részvételével zajló kutatás során kezdték feltérképezni. A tavalyi évben publikált tanulmány szerzői: Jared Goldberg, a New York-i Flatiron Intézet Számítógépes Asztrofizikai Központjának kutatója, Molnár László, a HUN-REN CSFK tudományos főmunkatársa és Meridith Joyce, a Wyomingi Egyetem professzora és a HUN-REN CSFK Csillagászati Intézet korábbi munkatársa, felfedezték, hogy a Betelgeuze hat évenkénti ciklusokban zajló fényváltozása hátterében egy másik csillag állhat, egy kisebb csillag, ami a Betelgeuze körül kering.

A Betelgeuze egy félszabályos változócsillag, aminek fénye időnként elhalványul, majd újra erősebbé válik, és ennek a változásnak két ciklusa van: egy gyakoribb, és egy ritkább, hat évenkénti (2170 napos) ciklus. Utóbbi révén jöttek rá a csillagászok, hogy a Betelgeuze körül egy másik csillag keringhet, más magyarázatot ugyanis nem találtak a hosszabb periódusú változásra.

“Kizártunk minden más, a Betelgeuze-hez kapcsolható folyamatot, ami csak eszünkbe jutott, és felelős lehetne a megfigyelt fényesedésért és halványodásért" - mondta el akkor Goldberg a kutatással kapcsolatban -

"Az egyetlen hipotézis, ami illeszkedett is az adatokra, az volt, hogy a Betelgeuze nincs egyedül.”

Ahogy akkor írtuk, a kutatók a csillag társát nem hivatalosan Betelbuddy-nak, azaz Betel-tesónak nevezték el, a hivatalos neve α Orionis B, mivel a Betelgeuze-t α Orionisnak hívják. A hipotetikus csillag létezését most végre sikerült konkrét megfigyelésekkel is igazolni, a Gemini North teleszkóp segítségével. A NASA kutatóiból álló csapat a felvételek elemzése által kiderítette, hogy a Betelgeuze körül valóban kering egy csillag, ami hat nagyságrenddel halványabb a ragyogó társánál. Az újonnan detektált égitest nagysága nagyjából a Nap méretének másfélszerese, és körülbelül olyan messze kering a Betelgeuze-tól, mint Nap-Föld távolság négyszerese.

A csillag fiatalabb társánál, még nem lépett be abba az “életszakaszába”, aminek során elkezdi a hidrogéntartalékait üzemanyagként felhasználni. A Betelgeuze vele ellentétben egy vörös óriáscsillag, ami a Napnál 700-szor nagyobb, és élete vége felé jár, annak ellenére, hogy még csak 10 millió éves. A “korkülönbség” ellenére a társcsillag a számítások szerint rövidebb ideig él majd, mind a Betelgeuze, mivel a nagyobb égitest gravitációs ereje előbb-utóbb olyan közel vonzza magához, hogy a kisebb csillag elpusztul. Erre körülbelül 10 ezer év múlva lehet számítani.

A felfedezés nem csak egy régi csillagászati rejtély megoldásában segített, hanem egyúttal bizonyította a teleszkóp műszereinek fejlettségét is, és azt, hogy milyen magas minőségű, részletes felvételeket lehet készíteni a modern megfigyelőeszközök, mint például a Gemini North Alopeke berendezésének segítségével, amit a mostani vizsgálatok során is használtak.

(Fotó: ESO/L. Calçada, International Gemini Observatory/NOIRLab/NSF/AURA, M. Zamani/NSF NOIRLab)