Zöld a szeme, zöld fényben fluoreszkál az ujjbegye – nem, nem E.T.-ről van szó, hanem egy olyan kísérletben fogant majomról, amelynek a teste túlnyomórészt őssejtekből áll. Az eredményről az Interesting Engineering számolt be.

Az őssejt – mint azt az NNK által működtetett Egészségvonal írja, „olyan sejt, mely élete végéig megőrzi osztódási képességét, és többféle sejttípus kialakulhat belőle. Két fő típusa van: az embrionális őssejt (embrióból) és a felnőtt, szöveti őssejtek. Előbbiből alakul ki az embrió, utóbbiak pedig a felnőtt szövetekben található szöveti őssejtek, melyeknek testet gyógyító funkciójuk van (idetartozik pl. a csontvelői őssejt is)”.

Ezeket a sejtteket aztán a laboratóriumokban tovább lehet szaporítani, de a mostani kísérlet lényege, hogy a majom sejtjei két különböző forrásból, vagyis két külön majomembrióból származtak. Az embriók azonban ugyanahhoz a fajhoz tartoztak. Hasonló kísérleteket pedig tehát már eddig is végeztek, de csak egerekkel és patkányokkal, egyéb állatokkal eddig nem sikerült.

Az őssejtvonalat zöld fluoreszcens fehérjével jelölték meg, majd ezen sejtek egy meghatározott csoportját nagyon fiatal majomembriókba fecskendezték, amelyeket aztán nőstény majmokba ültettek be. A két forrásból származó őssejteket tartalmazó majomembriót így tehát végül „tradicionális módszerrel” – egy anyamajom méhében növesztették. Később genetikai tesztekkel és egyéb technikákkal igazolták, hogy az őssejtekből származó sejtek a majombébi testének jelentős részét alkotják. A kísérlet egyébként 12 terhességet és hat élveszületést eredményezett.

A fentiek közül a tesztek alapján egy életben maradt és egy elpusztult majomcsecsemő teste tartalmazta az említett őssejtkeveréket – mint a képen látható, a zöld fluoreszcens jelölőfehérjék a 3 napos majom ujjbegyében és szemében is felfedezhetőek, vagyis az eredmény egy kiméra majom – ami jelző a a biológiában genetikai mozaikra utal, ezek közül is azokra az élőlényekre, akik kettőnél több ivarsejtből jöttek létre.

A kutatók arra jutottak, hogy az élő majom különböző szerveiben a sejtek 21-92%-a származik ezen beinjektált őssejtekből. Sőt ezeket az őssejt-eredetű sejteket a herékben és olyan sejtekben is megtalálták, amelyek végül spermiumokká válnak. Ez a vizsgálatot végző tudósok szerint jelentős eredmény az őssejtkutatásban.

A társszerző, Miguel Esteban szerint ez a felfedezés segít jobban megérteni, hogyan működnek ezek az őssejtek a majmokban, és milyenek a pontos fejlődési lehetőségeik főemlősökben, ideértve az embert is.

(Kép: Cell)

A leghatalmasabb tabu mind közül: lehet-e keresztezni az embert állatokkal? Bizonyos, egymáshoz közel álló fajoknak születhet közös utódja, ilyen például az öszvér vagy a kutyák és farkasok is életet adhatnak közös kölyöknek. Mi a helyzet az emberrel, és a hozzá legközelebb álló főemlősökkel? A téma a legvégső tabu, de ez nem jelenti, hogy senki soha nem is próbálkozott ilyesmivel.