Bár a JAXA korábban már sikeresen hozott vissza aszteroida-mintákat a Hayabusa-küldetés keretében, ez volt az első alkalom, amikor nem csak a kisbolygó felszínéből, hanem a felszín alól is sikerült kőzetmintákat szerezni. Az űreszközt 2014-ben indították útnak, és 2018 júniusában érte el a Ryugu kisbolygót. A Hayabusa-2 ezután egy töltényt lőtt az aszteroidába, a begyűjtött törmelékkel pedig 2019-ben indult vissza a Földre. Bár a Ryugu egy úgynevezett NEO, vagyis földközeli objektum, ami a Mars és a Föld pályája között ingázik, a Hayabusa-2 összesen 5,2 milliárd kilométert tett meg a világűrben, vagyis többet utazott, mint a Föld és a Pluto legkisebb távolsága.

Az űreszköz a Földtől mintegy 225 ezer kilométerre oldotta ki a 40 centiméter átmérőjű mintatároló rekeszt, amit ezután ejtőernyőkkel lassítva navigáltak a Woomera Prohibited Areába, egy olyan területre, ami az ausztrál hadsereg ellenőrzése alatt áll. A JAXA szerint a földet érés sikeres volt, és a jelzőműszer segítségével hamarosan megkezdik a rekesz pontos helyzetének beazonosítását. Hogy mit hozott nekünk a Hayabusa-1, azt természetesen egészen addig nem lehet tudni, amíg a rekeszt vissza nem szállítják Japánba, ahol majd kinyitják, de a kutatók arra számítanak, hogy a minták sokat elárulhatnak a Naprendszer keletkezéséről és arról, hogyan került a víz a Földre. A Ryugu egyébként nem csak földközeli objektum, de potenciálisan veszélyes is, habár a NASA a Bennuval ellentétben nem tartja számon azok között a kisbolygók között, amik becsapódhatnak a Földbe.

Előbb vagy utóbb jön egy aszteroida, ami tömegek halálát okozza. Mit tehetünk, hogy ez mégse következzen be? Bár a városokat letaroló, milliók halálát okozó aszteroidák a mozik kényelmes székeiben ülve csak egy unalmas hollywoodi klisének tűnnek, a szakértők szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e ilyen, csupán az, hogy mikor, és mit tudunk tenni ellene. A Nemzetközi Űrhajós Szövetség által szervezett "Defending Earth from Asteroids" előadáson a védekezés első vonalában dolgozó szakemberek beszéltek arról, hogyan állunk a felkészüléssel.

A Hayabusa-1-gyel ellentétben a Hayabusa-2 nem égett el a légkörben, hanem a tároló kioldása után eltávolodott a Földtől, hogy újabb expedíciót teljesítsen. A japán űrügynökség először a 2001 CC21 aszteroidához küldi az űreszközt, amit 2026-ban fog elérni, ezután pedig az 1998 KY26 jelű kisbolygó következik, amit a tervek szerint 2031-ben érhet el.

A 2020-as évek űrkutatási trendje: a kőzetminta

Nem a japán űrügynökség az egyetlen, ami aktívan érdeklődik az aszteroidák iránt, hiszen nemrég a NASA is sikeresen gyűjtött be mintákat egy másik földközeli kisbolygóból, a Bennuból, a kínai Origin Space pedig arra készül, hogy fellője a világ első aszteroidabányász robotját. A NASA emellett nemrég azt is bejelentette, hogy több magánvállalatnak is fizetnek, hogy kőzetmintákat hozzanak vissza a Holdról, az amerikai és az európai űrügynökség együttműködésének köszönhetően pedig a következő évtizedben talán marsi minták is landolhatnak a Földön.

(Borítókép: DLR/Flickr/CC-BY 3.0)