Kétórás dokumentumfilmben izgulhatjuk végig, ahogy Amerika visszatér a világűrbe

2022 / 04 / 07 / Bobák Áron
Kétórás dokumentumfilmben izgulhatjuk végig, ahogy Amerika visszatér a világűrbe
A 2020 májusában elindult Demo-2 misszió volt az első alkalom, hogy egy magánvállalat asztronautákat tudott eljuttatni a Nemzetközi Űrállomásra. A Netflixen április 7-től elérhető Visszatérés az űrbe című dokumentumfilm ennek a történetét dolgozza fel a SpaceX csődközeli állapotától egészen odáig, hogy a NASA két asztronautája visszatért a Földre.

2011. július 21-én az Atlantis űrsikló sikeresen landolt a Kennedy Űrközpont kifutópályáján, ezzel pedig egy harmincéves korszak zárult le az űrrepülés történetében. Az Egyesült Államok az űrsiklóprogram leállításával elveszítette a közvetlen kapcsolatát a világűrrel, így a következő években csak az oroszok segítségével tudták az asztronautáikat feljuttatni a Nemzetközi Űrállomásra.

A program leállítása kézenfekvő volt a NASA számára, hiszen harminc év alatt két teljes legénységet veszítettek el az űrsiklók meghibásodása miatt, amiknek a fenntartása is rendkívül drága volt. A Roszkoszmosz Szojuz-rakétáival ugyan szintén tetemes összegbe, 83 millió dollárba került egy asztronauta eljuttatása az ISS-re, de összességében így is sokkal olcsóbb volt, mint saját rakétát fejleszteni erre a célra.

A NASA abban bízott, hogy a helyzetet hosszabb távon a privát szektor bevonásával tudják majd rendezni, amivel kapcsolatban volt is okuk az optimizmusra: a kezdeti nehézségeken ekkora túllendülő SpaceX az Atlantis utolsó repülése előtt egy évvel sikeres tesztet hajtott végre a Falcon-9 rakétával, ami már a második olyan rakétájuk volt, amivel képesek voltak elérni a Föld körüli pályát. Innen azonban még meglehetősen hosszú út vezetett a Demo-2 küldetésig, amelynek során ismét amerikai földről indulhattak asztronauták a Nemzetközi Űrállomásra.

A Netflixen április 7-én megjelent Visszatérés az űrbe című dokumentumfilm ennek a történetét dolgozza fel a Falcon-1 első, kudarcba fulladt tesztjeitől egészen odáig, hogy Robert Behnken és Douglas Hurley 2020. augusztus 2-án sikeresen landoltak a Dragon űrkapszulával az Atlanti-óceánban. A csaknem kétórás film egészen részletesen mutatja be az ide vezető utat, amely telis-tele volt kisebb-nagyobb buktatókkal: megtudhatjuk többek között azt is, hogy Neil Armstrong kifejezetten ellenezte a privát szektor bevonását az űrutazásba, Elon Musk pedig gyakorlatilag az utolsó fillérjeit ölte bele a SpaceX-be, mire sikerült egy működő rakétát építeniük. A nagyjából egyórás felvezetés után a második óra már teljes egészében magáról a Demo-2 küldetésről szól, számos olyan felvétellel, amelyeket korábban még nem nagyon láthattunk - vagyis azoknak is bőven tartogat érdekességeket, akik annak idején közelről követték a misszióról érkező híreket.

Valószínűleg nem véletlen, hogy a Netflix éppen mostanra időzítette a film megjelenését, hiszen Elon Musk űrvállalata alig egy nap múlva újabb történelmi mérföldkövet érhet el, amikor az Axiom Space Ax-1 küldetésének keretében civilekből álló legénységet küldenek az ISS-re, ezzel utat nyitva a szélesebb körű űrturizmus előtt. Ha tippelnünk kéne, a Netflix előbb-utóbb arról is elő fog állni egy filmmel, hiszen kifejezetten jó kapcsolatot ápolnak a SpaceX-szel, akiknek már a tavalyi Inspiration4-misszióját is megörökítették egy dokumentumsorozat keretében.

(Borítókép: Netflix)

Napokon belül indul a misszió, ami beindíthatja a nagyüzemi űrturizmust Április 8-án az Axiom Space első alkalommal fog civil űrhajósokat szállítani a Nemzetközi Űrállomásra. A tíznapos küldetést számos hasonló követheti, köztük egy magyar űrhajóssal is.


A következő 25 év - mítoszok, jóslatok és a valóság
A következő 25 év - mítoszok, jóslatok és a valóság
Európa legnagyobb jövőfesztiválja, a Brain Bar idén is megnyitja kapuit. A rendezvény a 21. század első negyedének elteltével arra a kérdésre keresi a választ: hogy fest majd az emberiség következő 25 éve. A diákok és pedagógusok számára ingyenes eseménynek szeptember 18-19-én a Magyar Zene Háza ad otthont.
Az Űrodüsszeiában felcsendült az űr himnusza, most útnak indult, hogy négy év múlva elérje az Alpha Centaurit
Az Űrodüsszeiában felcsendült az űr himnusza, most útnak indult, hogy négy év múlva elérje az Alpha Centaurit
A közvetítést úgy oldották meg, hogy a jelek a Voyager 1 útját is keresztezzék.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.