A Nap légkörének külső határa a Hannes Olof Gösta Alfvén svéd Nobel-díjas plazmafizikus által leírt és róla elnevezett Alfvén-felületnél húzódik, itt "válik el" a koronától az a régió, amelyben már a napszél uralkodik, azonban azt, hogy egészen pontosan a Nap felszínétől milyen távolságban kell keresni ezt a határt, eddig a csillagászok sem tudták meghatározni.

Többek között ezért is nagy jelentőségű az a december 14-én közzétett jelentésben részletezett esemény, amelynek során a Parker napszonda nyolcadszor repült közel a Naphoz és ez alkalommal a mérések alapján először sikerült elérnie és átlépnie az Alfvén-felületet, ami azt jelenti, hogy belépett a csillag koronájába mintegy 13 millió kilométer távolságban a Nap felszínétől. Valamivel közelebb, nagyjából 10,5 millió kilométer távolságban a kilencedik repülés (flyby) alkalmával pedig áthaladt az angolul streamereknek nevezett képződményeken is, amelyek szalag formájú struktúrákként láthatóak a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumának felvételén. Itt a NASA leírása szerint olyan körülmények uralkodtak, mintha átmenetileg a vihar szemébe került volna a szonda, mivel ebben a nyugodtabb régióban a részecskék lassabban mozogtak, mint az ezt körül vevő területen.

A szonda a továbbiakban is folytatja megfigyeléseit, legközelebb 2022 januárjában repül be újra a koronába.

(Fotó: NASA Goddard/CIL/Adriana Manrique Gutierrez)

A történelem során először érte el egy űreszköz a Nap légkörét A NASA hétfőn jelentette be, hogy a Parker Solar Probe áprilisban "megérintette a Napot", azaz többször is sikeresen berepült az égitest légkörének felső részébe.