A 2023-as és a 2024-es év rendkívül meleg volt – és ez nem csak személyes tapasztalat, hanem számszerűsíthető tény: ebben a két évben a globális hőmérséklet körülbelül 1,5 °C-kal haladta meg ugyanis az iparosodás előtti szintet. Ami igazán ijesztő, hogy ez a tudósokat is meglepte. Ugyanis bár a klímaváltozás, valamint az El Niño-jelenség jelentős szerepet játszik a hőmérséklet ilyen fokú emelkedésében, ezek önmagukban nem elegendőek a szokatlan hőség teljes magyarázatához. Egy új kutatás azonban válasszal szolgál – a magyarázatot pedig egy eddig figyelmen kívül hagyott tényező rejtheti: az alacsonyan fekvő felhőtakaró drasztikus csökkenése.

A felhőtakaró csökkenése mérsékelte ugyanis a Föld albedóját, vagyis annak képességét, hogy a napsugárzást visszaverje az űrbe. Ennek következményeként a Föld több napenergiát nyel el, ami pedig értelemszerűen a hőmérséklet emelkedéséhez vezetett. Helge Goessling és az Alfred Wegener Intézet kutatócsoportja műholdas adatok alapján megállapította azt is, hogy a Föld albedója 2023-ban rekordalacsony szintet ért el, ami részben megmagyarázza a további 0,2 °C-os globális felmelegedést.

Az alacsonyan fekvő felhők kiemelkedően fontosak a napfény visszaverésében, és csökkenésük különösen az Atlanti-óceán térségében volt szembetűnő, ahol 2023-ban szélsőséges hőmérsékleti anomáliákat tapasztaltak.

“Figyelemre méltó, hogy a felhőzet visszaszorulása főként az alacsony tengerszint feletti magasságokban történt”

– jegyezte meg Goessling.

Kérdés persze a miért. A felhőzet csökkenése több tényezővel magyarázható: az aeroszolszennyezés globális visszaesésével, amely önmagában is befolyásolja a felhőképződést; a globális felmelegedés hatására megváltozott felhőviselkedéssel; illetve a természetes éghajlati ingadozásokkal. A domináns ok azonosítása azonban kiemelt feladat, hiszen ez határozza meg, milyen mértékben reagál a Föld éghajlata az üvegházhatású gázokra hosszú távon. Ha pedig az alacsony felhőzet eltűnése az éghajlati visszacsatolási folyamatok része, az probléma, mivel az így a jelenlegi előrejelzéseknél is gyorsabb felmelegedéshez vezethet.

“Ez a felismerés mélyreható hatással van arra, hogyan értelmezzük az éghajlatváltozás jövőbeli alakulását”

– mondta Paulo Ceppi, az Imperial College London szakértője.

A kutatás nemcsak a 2023-as rendkívüli hőhullám okai mutatja be, hanem magyarázattal szolgál arra is, miért maradt magas a hőmérséklet 2024-ben, még az El Niño hatásának gyengülése ellenére is. Az eredmények alapján egy dolog mindenesetre biztos: sürgősen meg kell érteni a felhők dinamikáját, mint a Föld éghajlati rendszerének egyik kritikus tényezőjét.

(Kép: Pixabay/scholty1970)