A Loch Ness-i szörny legendája közel egy évszázada ragadja meg az emberek képzeletét. A Nessie-ként becézett vízi rém a legendák szerint a skóciai Loch Ness-tóban él, és számtalan történet, fénykép, sőt tudományos spekuláció is övezi. Tim Coulson, az Oxfordi Egyetem zoológusa azonban azt állítja, hogy Nessie létezése „biológiailag lehetetlen”.

Coulson szerint a csontmaradványok és a hiteles észlelések hiánya miatt egyértelmű, hogy bármennyire is lenyűgöző a legenda, Nessie valójában sajnos nem létezik. Mint a kutató kifejti, sok állítólagos megfigyelés tévedéseken és félreértéseken alapul: például úszó törmeléket vagy kormoránokat néztek szörnynek – utóbbiakat hosszú nyakuk és vízhez közeli testhelyzetük miatt könnyen össze lehet téveszteni a „szörny” jellegzetes alakjával. A kutató így fogalmaz:

„Az emberek hajlamosak rosszul megbecsülni a méretet, különösen akkor, ha eleve valami különlegesre számítanak.”

A Nessie iránti érdeklődés több évszázadra nyúlik vissza; az első feljegyzett észlelés Kr. u. 565-ből származik. A legenda modern értelmezése azonban 1934-ben kapott igazán lendületet, amikor Robert Kenneth Wilson ezredes elhíresült „Sebész fényképe” napvilágot látott. A kép egy hosszú nyakú lényt ábrázolt, amely a vízből emelkedik ki. Bár ez a fénykép évtizedeken át táplálta a Nessie-mániát, később kiderült, hogy egy játék-tengeralattjáróval elkövetett átverés volt. Az ezt követő homályos fényképek és szóbeli beszámolók sem nyújtottak soha meggyőző bizonyítékot.

Coulson szkepticizmusa más mitikus lényeket is érint: például a Nagyláb és a Jeti sem menekülhet az analitikus ráció elől. Coulson több olyan tanulmányra is hivatkozik, amelyek szerint a Nagyláb állítólagos észlelései Észak-Amerikában egybeesnek a fekete medvék élőhelyeivel, ami arra utal, hogy az emberek gyakran ezekbe az állatokba „látják bele” ezeket a mitikus figurákat. Dr. Jason Gilchrist, az Edinburgh Napier Egyetem ökológusa hasonló véleményen van: szerinte az embereket az ismeretlen felfedezésének vágya hajtja, ezért hajlamosak akár kétértelmű bizonyítékokkal is alátámasztani ezen lények létezését:

„A Loch Ness-i szörny legendája embereket vonz a tóhoz, akik mindenképpen szörnyet akarnak látni” – magyarázza Gilchrist.

Nessie-ről több pszeudotudományos elmélet is napvilágot látott: egyesek szerint Nessie egy plesioszaurusz lehetett, egy ősi tengeri hüllő, amely körülbelül 66 millió évvel ezelőtt halt ki. Coulson szerint azonban még ez a felszínen tudományosnak tűnő magyarázat is kizárható, mivel egyáltalán nincsenek bizonyítékok a közelmúltból származó plesioszaurusz-maradványokra. Más magyarázatok szerint a megfigyeléseket nagy testű őshonos halaknak vagy természeti jelenségeknek, például víz alól felszínre törő rönköknek tulajdoníthatjuk. Steve Feltham, aki több mint két évtizedet szentelt a Loch Ness megfigyelésének, úgy véli, hogy Nessie valójában egy olyan óriási harcsa lehet, amely a Balti- és a Kaszpi-tenger környékén honos.

Érdekes módon azonban Coulson teljesen másképp vélekedik a földönkívüli életről. Szerinte ugyanis az univerzum végtelen kiterjedése miatt valószínű, hogy más életformák is léteznek.

„A kozmosz csupán egy apró töredékét ismertük meg eddig”

– jegyzi meg, hozzátéve, hogy az intelligens fajok ugyanazokkal a kihívásokkal nézhetnek szembe az univerzum felfedezése során, mint az emberek. És ez lehet az oka annak, hogy még nem találkoztunk idegenekkel.

(Kép: USC Dornsife)