A BBC egy, az angliai Hullban élő házaspár példáján keresztül mutatta be a technológiát, amely ugyan a működési elvét tekintve egyáltalán nem számít újdonságnak, ám az egész lakás fűtését kiváltó megoldások még csak most kezdenek elterjedni. A technológia alapvetően két rézvezetékből valamint az ezek közé kerülő grafénból áll, amely elektromosság hatására az infravörös tartományban kezd sugározni, ezáltal 2-3 méteres távolságban képes felmelegíteni az objektumokat - többek között az embereket is. A Wikipedia szerint ennek a fűtési megoldásnak az egyik nagy előnye, hogy meglehetősen magas energiahatékonysággal üzemeltethető, a működtetéséhez szükséges elektromosságot mintegy 86%-os hatékonysággal alakítja infravörös sugárzássá; igaz, mivel az áram sokkal többe kerül, mint a földgáz, így az ilyen fűtési rendszerek nem feltétlenül jók arra, hogy a használatukkal spóroljunk a rezsiköltségeken.

A BBC ennek ellenére a gázfűtés egyik lehetséges alternatívájaként ír az infravörös fűtésről, aminek az az oka, hogy a brit kormány 2035-re teljesen betiltja a gázzal működő fűtőberendezéseket. Az ország statisztikai hivatala szerint az Egyesült Királyságban található nagyjából 28 millió háztartásnak a 86%-a használ földgázt a központi fűtéshez, ami jelentősen hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához.

Az infravörös fűtés ezzel szemben csupán annyira szennyezi a légkört, amennyire maga az elektromos áram előállítása, ezen túlmenően viszont nem csak zöldebb megoldás, de a lakás légminőségének is előnyére válik: mivel az infravörös sugárzás nem közvetlenül a levegőt melegíti, így kevésbé is szárítja azt ki, emellett pedig a penészgombák elterjedésének is kevésbé kedvez. A működési elvéből fakadóan az infravörös fűtés igencsak gazdaságosan is üzemeltethető, hiszen nincs szükség rá, hogy fölöslegesen fűtsék az aktuálisan nem használt helyiségeket, egy alkalmazás segítségével pedig a fűtés egyszerűen ki- és bekapcsolható okostelefonról is. Sok háztartás szempontjából ugyanakkor komoly hátrány lehet, hogy mivel ezzel a módszerrel csak a fűtést lehet megoldani, így a vízmelegítésre más megoldást kell találni.

Dr. Tina Fawcet, az Oxfordi Egyetem Környezetváltozási Intézetének munkatársa a lapnak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel az elektromos áram jóval drágább, mint a gáz, így az ilyen rendszerek üzemeltetése szükségtelenül sok pénzbe kerül. Szerinte a hőszivattyús megoldások sokkal praktikusabbak a gáz kiváltására, igaz, ahogy arra a BBC rámutat, jelentősen drágábbak is: míg egy három hálószobás lakás infravörös fűtésének a kiépítése az Egyesült Királyságban nagyjából 4000 fontból, vagyis 1,7 millió forintból jön ki, egy ugyanekkora lakást kiszolgáló hőszivattyús rendszer kiépítése mintegy kétszer ennyibe kerül.

Ma már egyébként Magyarországon is több olyan cég létezik, akik kifejezetten infravörös fűtési rendszerek kiépítésére szakosodtak. Az egyik ilyen cég a honlapján azt írja, hogy egy 10 négyzetméteres, három méteres belmagasságú helyiség átalakítása nagyjából 50 és 100 ezer forint közötti költséggel jár, ami egy három hálószobás lakás esetében is jóval olcsóbb, mint a BBC példájában. Persze az is igaz, hogy mivel a fűtőréteg a teljes falat vagy padlót lefedi, így egy ilyen beruházás már egy komolyabb felújítást feltételez, emellett pedig együtt járhat egyéb költségekkel is, például ha a fűtés kiépítéséhez az elektromos hálózat teljesítményét is bővíteni kell.

(A borítókép illusztráció, Forrás: Cultura RF/Joseph Giacomin/Getty Images)

Hogyan élték túl a gyilkos teleket a középkori emberek? Az energiaválság nem kellemes, de a valódi középkortól messze vagyunk – de miként éltek felmenőink ebben az adott esetben rendkívül zord időszakban?