A Curiosity marsjáró a Gale-kráter Yellowknife Bay nevű térségében 2013-ban szerezte be a Cumberland mintát, ami egy valódi kincsesbányának bizonyult a kutatók számára az élet lehetséges jelei utáni nyomozás tekintetében. A Cumberland kőzet porában, amit a marsjáró kifúrt 12 évvel ezelőtt, rengeteg meglepő összetevőre bukkantak az elemzések során: agyagásványokat, ként, nitrátokat és metánt is detektáltak a vizsgálatok eredményeképpen. A komponensek közös jellemzője, hogy potenciálisan hozzájárulhatnak az élethez szükséges feltételek kialakításához, vagy éppen utalhatnak rá, hogy bizonyos, az élethez szükséges körülmények jelen voltak a Marson valamikor a múltban. Az agyagásvány például víz jelenlétében alakul ki, a nitrátok táplálják a növényeket a Földön, a metán jelenléte pedig összefüggésbe hozható biológiai folyamatokkal is.

Hiába elemzik azonban a Cumberland mintát már több mint egy évtizede a kutatók, a maréknyi por még mindig tud újat mutatni nekik.

A Curiosity által gyűjtött anyagokat a rover saját fedélzeti minilaborjában vizsgálják, amelynek tudományos berendezései alkalmasak rá, hogy néhány egyszerűbb kísérletet elvégezzenek a mintákon, bár az alaposabb megfigyelésekre csak itt, a Földön, a jól felszerelt laboratóriumokban nyílhatna lehetőség. A kisebb autó méretű marsjáró mindenesetre rendelkezik 17 kamerával, és többféle speciális műszerrel, többek között röntgenspektrométerrel, egy neutronforrással és detektorral (Dynamic Albedo of Neutrons, DAN), egy röntgendiffrakciós eszközzel (Chemistry and Mineralogy, CheMin), ami a vegyi anyagok megkülönböztetésében segít, és egy mintaelemző rendszerrel (Sample Analysis at Mars, SAM) is. Az eszközökkel lehetséges az anyagok behatóbb vizsgálata, így a Curiosity (Kíváncsiság), nevéhez méltóan, folyton újabb és újabb izgalmas dolgokat fedezhet fel a Mars halott, vagy halottnak tűnő, de mégis rejtélyes tájain.

A Cumberland minta legutóbbi elemzése során a kutatók a kőzettörmeléket egy módosított analitikai procedúrának vetették alá a SAM rendszerben, amelynek során kifejezetten a nagyobb szerves molekulák detektálására fókuszáltak. Az elemzések révén sikerült kimutatni három nagyobb molekula, a dekán (C10H22), az undekán (C11H24) és a dodekán (C12H26) jelenlétét, amelyek rekordnagyságú szerves molekulának számítanak az eddigi kutatások fényében. Korábban a Gale-kráter területéről származó mintákban már találtak 6 szénatomot tartalmazó molekulákat, de ezek a molekulák jóval több, 10-12 szénatomból épülnek fel. Az elméletek szerint méghozzá a molekulák zsírsavakból származhatnak, amelyek (a Földön) az élet kémiai építőanyagai.

Ez persze még nem jelenti azt, hogy konkrétan életre utaló nyomot találtak volna a kutatók,

elvégre a zsírsavak más módon, például geológiai folyamatok közben is keletkezhetnek, de a molekuláknak már a felfedezése is izgalmas a Curiosity tudományos csapata számára a NASA leírása szerint. Ennek egyik oka, hogy a mostani eredmények rávilágítottak, hogy lehetséges az egyre nagyobb és nagyobb molekulák detektálása - nem pusztítja el őket véglegesen a sok millió évnyi kitettség az intenzív sugárzásnak, vagyis nőtt az esélye annak is, hogy a jövőben akár az úgynevezett bioszignatúrákat (az élet jeleit) is megtalálhatják a további mintagyűjtések és elemzések során.

(Fotó: Dan Gallagher/NASA, JPL-Caltech)