A nagy kérdés viszont azóta is adott: hogyan kerülhetett víz egy ennyire forró bolygóra? Egy friss kutatás most azt állítja, megtalálta a választ a Naprendszer egyik nagy rejtélyére. A Journal of Geophysical Research: Planets folyóiratban megjelent tanulmány szerint egyetlen óriási becsapódás is képes volt létrehozni a Merkúron található teljes vízkészletet. A kutatást Parvathy Prem, a Johns Hopkins Applied Physics Laboratory szakembere vezette.

A csapat szimulációk segítségével modellezte, mi történik, ha egy üstökös vagy aszteroida csapódik a Naphoz legközelebbi kőzetbolygóba. A szimulációk során a becsapódó égitest nagyjából 17 kilométer átmérőjű volt, és 30 kilométer/másodperces sebességgel csapódott be a bolygóba. És hogy mi történt ezt követően? A becsapódás után körülbelül egy órával egy ideiglenes, sűrű légkör alakult ki, amelyet vízgőz töltött meg.

Ez a rövid életű atmoszféra gyakorlatilag beburkolta a bolygót. A Nap sugárzása azonban elkezdte lebontani a vízmolekulákat egy fotolízisnek nevezett folyamat során. A megmaradó víz fokozatosan a pólusok felé vándorolt, ahol a végén a sötét, örök árnyékban megrekedt. Ezek a régiók ma is képesek csapdába ejteni a jeget, megőrizve azt a felszín alatt.

A kutatók szerint egy elég nagy becsapódásnál a kialakuló légkör részben önmagát is árnyékolhatja a Nap ultraibolya sugárzásával szemben.
Ez lassította a víz lebomlását, így több maradhatott fenn a bolygó extrém körülményei között – a Merkúr ugyanis elképesztően szélsőséges világ: nappal akár 430 °C-ig hevül, éjszaka viszont -170 °C-ig hűl.

Bár már korábban is sejthető volt, hogy víz található fagyott formában a Naprendszer legkisebb bolygóján, a NASA MESSENGER űrszonda volt az, amely megerősítette, hogy a Merkúr pólusain valóban vízjég található. A MESSENGER 2004-ben indult, és 2011 és 2015 között keringett a Merkúr körül, részletesen vizsgálva a bolygó felszínét és környezetét.

A szonda mérései – különösen a radar- és neutronvizsgálatok – kimutatták, hogy a Merkúr északi és déli pólusain találhatók olyan mély kráterek, amelyek soha nem kapnak közvetlen napfényt. Ezekben az állandóan árnyékos területekben rendkívül alacsony a hőmérséklet, akár -170 °C körüli is lehet, ami lehetővé teszi a vízjég stabil fennmaradását.

A MESSENGER nemcsak a jég jelenlétére talált bizonyítékot, hanem arra is, hogy a jégrétegek felett sötét, szénben gazdag anyag található, amely segíthet megőrizni a jeget az űrbéli sugárzás és a hőhatások ellen.

A kutatók remélik, hogy a BepiColombo-küldetés révén további bizonyítékokat kaphatunk a Merkúr vízjég-lerakódásairó. Az űrszonda 2018-ban indult el a bolygó felé, és ha minden a tervek szerint halad, akkor még idén novemberben eléri azt.

Ezek is érdekelhetnek:

Igaz vagy hamis? – lássuk, mennyit tudsz a Napról Igaz az, hogy vasnál nehezebb elemek nem keletkezhetnek a Napban, vagy hogy nem végez keringő mozgást? És egy távoli napon vajon tényleg felrobban szupernóvaként? Lássuk, mennyire vagy képben központi csillagunkkal!

Kvíz: mennyire ismered az emberi agyat? Igaz, hogy az agysejtek nem képesek regenerálódni, vagy hogy az emberi agy mérete az elmúlt tízezer év alatt csökkent? És azt tudod, hogy milyen maximális sebességgel terjedhet az információ az agy idegpályáin?

Öt történelmi tévhit, amit sokan a mai napig elhisznek Történelmünk tele van izgalmasabbnál izgalmasabb eseményekkel, sztorikkal, feljegyzésekkel, de ugyebár nem minden arany, ami fénylik.

Kvíz: 10 trükkös tudományos kérdés, amire nehéz helyesen válaszolni Azt például igaz, hogy az agyunknak mindössze a 10 százalékát használjuk?

(Forrás: Journal of Geophysical Research: Planets, Gizmodo)