Valami nagyon különös történik a Nappal – senki sem látott még ilyet

2023 / 02 / 08 / Felkai Ádám
Valami nagyon különös történik a Nappal – senki sem látott még ilyet
Az még hagyján, hogy a múlt héten a Nap felszínének egy része leszakadt, de ez a kiszakadt darab keringeni kezdett Nap északi sarka körül.

A különös örvényt először Tamitha Skov, az űridőjárásra szakosodott tudós osztotta meg a Twitteren. A képeket a NASA Solar Dynamics Observatory napfigyelő műholdja rögzítette. Mint azt a tudós írja, a Napon található északi kiemelkedésből leszakadt egy darab a fő szálból, és ez most egy masszív sarki örvényként kezdett a csillagunk északi sarka felett forogni. Mint azt Tamitha Skov hozzáteszi még, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos minden jelenség, ami segíthet megérteni, hogy mégis mi folyik a Nap 55. szélességi foka felett.

Ahogy azt a Space.com leírja, a sosem látott, és jelenleg magyarázatra szoruló jelenség több más, a Nappal foglalkozó kutatót is lázba hozott. Mint azt Scott McIntosh, napfizikus és a Colorado állambeli Boulderben található Nemzeti Légkörkutató Központ igazgatóhelyettese a Space.com-nak nyilatkozta: bár ilyen örvényt még ő sem látott soha, de az biztos, hogy valami nagyon különös dolog történik a Nap 55. szélességi fokán, méghozzá rendszeresen és egy óramű-pontossággal minden egyes napciklusban.

A napciklus a napfoltok 11 éves ciklusokban történő változását jelenti. A ciklus aktív időszakában jelentősen nőhet a Nap felől érkező sugárzás mennyisége, és ez a Föld klímájára is hatással van. A jelenlegi ciklus – Cycle 25 – amúgy épp az aktív időszakban tart, ezért is félnek sokan egy erőteljesebb kitöréstől, ezért ennyire visszatérő téma ez jelenleg. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) előrejelzése alapján egyébként a naptevékenység a jelenlegi ciklusban is – az előző ciklushoz hasonlóan – várhatóan gyenge lesz. A Cycle 25 a hivatal szerint várhatóan 2023 és 2026 közt fog tetőzni 95-130 közötti napfolttal, ami jóval alatta marad a ciklusonkénti átlagos napfoltszámnak, ami 140-220 között mozog. Érdekesség, de a naptevékenység előrejelzése a ciklusokban a „sima” meteorológiához képest kifejezetten új tudományterület – mivel tehát egy ciklus 11 évig tart, a Cycle 25 előrejelzése volt a negyedik olyan alkalom, hogy amerikai tudósok predikciót adjanak ki a napfoltok alakulásáról. Az első ilyen alkalom sem volt olyan rég – 1989-ben a Cycle 22 kapcsán jelezték először előre a napfoltok várható alakulását.

Amit Skov kitüremkedésként/kiemelkedésként említ, arra McIntosh úgy hivatkozik, hogy „sövény a napplazmában”, és ez éppen a Nap 55 szélességi fokán jelenik meg 11 évente, tehát minden egyes napciklusban – ez tehát az „óramű-pontosságú” különös jelenség, amelyre ciklusonként bizton lehet számítani. Ennek kapcsán jelenleg egy dolgot tudunk – valami köze lehet a Nap mágneses mezőjének a megfordulásához, amelyre ciklusonként egyszer kerül sor, de arról egyelőre fogalma sincs senkinek, hogy pontosan mitől jelenik meg ez a sövény mindig éppen ugyanott.

Mint azt McIntosh elmagyarázta a lapnak: ez a sövény egyszer minden ciklusban kialakul az említett 55. szélességi fokon, majd elkezd a csillag pólusa felé „menetelni”. Hogy miért történik ez? – Ez egy nagy kérdés. Mint a kutató fogalmaz a „sövény” dinamikája kapcsán:

„Miért csak egyszer mozdul el a pólus felé, majd eltűnik, majd varázsütésre három-négy év múlva visszatér pontosan ugyanabban a régióban?”

Azt már korábban is megfigyelték a tudósok, hogy ebből a plazmasövényből szálak, filamentumok szakadnak le, de eddig nincs arra általunk ismert példa, hogy egy ilyen leszakadt szálból sarki örvény alakult volna ki.

A tudósok azzal tisztában vannak, hogy a Nap sarki régiói kulcsszerepet játszanak a csillag mágneses mezejének a létrehozásában – míg ez utóbbi irányítja a csillag 11 éves ciklusát. Sajnos azonban épp a szóban forgó régiót nem tudjuk közvetlenül megfigyelni, mivel nekünk csak arról a pályáról nyílik rátekintésünk a Napra, amelyen a Föld kering. Talán az Európai Űrügynökség (ESA) Solar Orbiter küldetése segíthet ezen, mivel az a csillagra a Merkúr pályájáról lát majd rá, vagyis a Földhöz képest akár 33 fokkal is megdőlve. McIntosh azonban pesszimista ezzel kapcsolatban – szerinte ez nem lesz elég ahhoz, hogy megfejtsük a sarki örvény rejtélyét.

(Kép: A Napból plazma távozik a csillag atmoszféráján keresztül, forrás: NASA/The SDO Team: Genna Duberstein és Scott Wiessinger)


A következő 25 év - mítoszok, jóslatok és a valóság
A következő 25 év - mítoszok, jóslatok és a valóság
Európa legnagyobb jövőfesztiválja, a Brain Bar idén is megnyitja kapuit. A rendezvény a 21. század első negyedének elteltével arra a kérdésre keresi a választ: hogy fest majd az emberiség következő 25 éve. A diákok és pedagógusok számára ingyenes eseménynek szeptember 18-19-én a Magyar Zene Háza ad otthont.
Az Űrodüsszeiában felcsendült az űr himnusza, most útnak indult, hogy négy év múlva elérje az Alpha Centaurit
Az Űrodüsszeiában felcsendült az űr himnusza, most útnak indult, hogy négy év múlva elérje az Alpha Centaurit
A közvetítést úgy oldották meg, hogy a jelek a Voyager 1 útját is keresztezzék.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.