A legtöbb jel arra utal, hogy a 3I/ATLAS csak egy üstökös, de a viselkedése kapcsán akadnak a kutatókat is zavarba ejtő jelek. Avi Loeb, a Harvard ismert csillagásza – aki híres arról, hogy merész, szokatlan felvetéseket is hajlandó megvizsgálni –, úgy véli, hogy bár a 3I/ATLAS „valószínűleg egy teljesen természetes csillagközi objektum, feltehetően üstökös”, néhány furcsaság mindenképp további vizsgálatot érdemel.
A legnagyobb rejtély a csóva hiánya. Normál esetben az üstökösöket a Nap hője gáz- és porkibocsátásra készteti, amely látványos, fényes csóvát hoz létre. Egy nemzetközi kutatócsoport azonban megfigyelte, hogy a 3I/ATLAS poraktivitása fokozódik, színe egyre vörösesebb – viszont a csóvának nyoma sincs. A szakemberek szerint ezt magyarázhatja a megfigyelés szöge, vagy az, hogy az objektum szokatlanul kevés port bocsát ki. A csapat arra kérte a világ csillagászait, hogy folytassák a megfigyeléseket, bízva abban, hogy így többet megtudhatnak arról, miként reagál a csillagközi anyag a Nap sugárzására.
Loeb is támogatja a további kutatásokat, mondván: a csillagközi találkozások „csillagászati léptékben vakrandinak” számítanak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Hubble űrteleszkóp képein egy hatalmas porfelhő közepén egy mag látható, amely előtt – a Nap felé tartva – diffúz fénykibocsátás halad, méghozzá nem a megszokott, üstökösökre jellemző formában.
A rejtélyt tovább fokozza az objektum szokatlan pályája, amely meglepően közel viszi a Jupiterhez, a Marshoz és a Vénuszhoz. Loeb számításai szerint az átmérője nagyjából 20 kilométer lehet, ami rendkívül ritka jelenség, és csak körülbelül tízezer évente fordul elő.
Az idegen technológia lehetőségét Loeb és munkatársai egy úgynevezett „Loeb-skálával” próbálják mérni, amely 1-től („szinte biztosan természetes”) 10-ig („megerősített földönkívüli technológia”) terjed. A besorolás figyelembe veszi többek között a pályaadatokat, a spektroszkópiai méréseket, a geometriai jellemzőket és más mérhető tulajdonságokat. Jelenleg Loeb a 3I/ATLAS-t 6-osra értékeli – ez viszonylag magas pontszám, de egyelőre előzetes, mivel a rendelkezésre álló adatok még korlátozottak.
Loeb hangsúlyozza: tudománytalan lenne túl korán elvetni a nem szokványos magyarázatokat.
„A tudományos módszer minden lehetőséget számításba vesz, majd adatgyűjtéssel és kizárással szűkíti a kört. Tudományellenes dolog elnyomni a kíváncsiság vezérelte kérdéseket az anomáliákkal kapcsolatban, mielőtt meggyőző bizonyítékaink lennének.”
Akár üstökös, akár valami egészen rendkívüli, a 3I/ATLAS kétségkívül a Naprendszer egyik legizgalmasabb látogatója – és ilyenből bizony nem sok (ismert) akadt eddig.