Izraeli kutatók 2019-ben publikálták először azt a tanulmányt, amelynek peer-reviewed (más kutatók által is ellenőrzött) változata idén március 30-án a Cell folyóiratban is megjelent és amelyben a stresszhelyzetet átélő növények kommunikációjáról számolnak be. Megfigyeléseik szerint a növények, bár a legtöbb állattal ellentétben nincsenek hangképzésre alkalmas szerveik, de mégis képesek bizonyos formában jelezni, ha negatív hatások érik őket, vagyis hangosabban "panaszkodnak", mint azt gondolnánk.

Egyes állatfajok példányainak számára a világ tele lehet a hangoskodó növények zajával, bár az is lehetséges, hogy ezek a hanghatások túl halványak ahhoz, hogy igazán jól ki lehessen venni őket más, erőteljesebb lárma hátteréből, az emberi fülek pedig süketek a növények ilyen fajta kommunikációjára.

Ők ugyanis a hanghullámok ultrahang tartományát, tehát a 20 kHz-nél nagyobb frekvenciájú hanghullámokat használják a jelek kibocsátására.

Az utrahangokat az emberek nem hallják, de a kutatók a száraz növényekről készített felvételeket úgy módosították, hogy számunkra is érzékelhetővé váljanak a hangok, így betekintést kaphatunk a paradicsom és közönséges dohány által kiadott zajok furcsa világába.

A paradicsom hangjait a Nature oldalán lehet meghallgatni.

A pattogást nagy valószínűséggel a növények xilém nevű szállítószövetei, pontosabban az abban rejlő nedvben folyamatosan keletkező, majd szétpattanó buborékok okozzák, amelyek megnövekedett mennyisége a kiszáradásra utalhat. A hangok azonban nem csak a vízhiányos állapotot, hanem más stresszt okozó körülményt, például a metszést is jelezhetik, de ehhez a növények eltérő hangokat használnak, amiket a kutatók által betanított gépi tanulási rendszer egyértelműen el tudott különíteni egymástól. A kísérlet során a nehéz helyzetben lévő növények mellett egészséges, problémamentes társaikat is monitorozták és az adatok alapján kiderült, hogy tulajdonképpen nincsen néma növény: több-kevesebb zajt mindegyikük esetében regisztráltak. Nagy volt a különbség azonban a pattogások ismétlődési számának tekintetében: a kontrollcsoport tagjai átlagban óránként egy, vagy annál is kevesebb hangot adtak ki, míg a kiszáradó paradicsomok óránként 35 és a dohányok 11 ultrahangot bocsátottak ki. A megmetszett paradicsom esetében ez a szám óránként 25, a dohánynál 15 volt. A kíváncsiság kedvéért egy, növényeket nem, csak földet tartalmazó cserepet is megfigyeltek a vizsgálatok alatt, de az összesen 500 órányi felvételen egyetlen hangot sem detektáltak a tudósok.

A kutatás eredményei bizonyítják, hogy a növények nem szenvednek némán, a megfigyelési módszerek pedig alkalmazhatóak lesznek gyakorlati körülmények között is, például üvegházakban termesztett paradicsomok és más növényfajták jóllétének biztosítására.

(Nature Fotó: PxHere)