A Gyorsreagálású Kibervédelmi Csoportot (Cyber Rapid Response Team, CRRT) 2020 márciusában hozták létre az Európai Unió állandó strukturált együttműködés programjának (PESCO) keretében, amelynek célja az EU-s tagországok védelempolitikájának integrációja. A Litvánia vezetésével létrehozott szervezetbe Litvánia mellett öt további ország, Horvátország, Észtország, Lengyelország, Hollandia és Románia delegál szakértőket, akik egy 8-12 főből álló csapattal segítik az EU-s tagállamok, az uniós intézmények és a partnerek kibervédelmi kapacitásainak kiterjesztését.

EU-s tisztségviselők a Politicónak nyilatkozva elmondták, hogy a CRRT-t alkotó tagállamok az ukrajnai helyzetre való válaszként a csoport aktivizálásáról döntöttek, amely az Oroszországból érkező, egyre fokozódó kibertámadások azonosításában és elhárításában fog segíteni az ukrán hatóságoknak. Margiris Abukevičius, a litván honvédelmi minisztérium miniszterhelyettese ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a részletek egyelőre kidolgozás alatt vannak, így az sem dőlt még el, hogy a szakértők Ukrajna területéről fognak-e dolgozni.

Ezen a térképen szinte valós időben lehet követni az orosz csapatok mozgását Vlagyimir Putyin hétfőn utasította az orosz hadsereget, hogy vezényeljenek csapatokat az ukrajnai szakadár területekre, amelyek függetlenségét korábban egy tévébeszédben ismerte el.

A Politico szerint Ukrajna február 18-án levélben kért segítséget az EU-tól a kibertámadások elhárításához, amelyben többek között azt kérték, hogy az EU küldjön szakértőket Kijevbe, akik kiértékelnék a számítógépes rendszereik sebezhetőségeit, emellett technológiai felszerelésekkel és szoftverekkel segítenék a kiberbiztonsági infrastruktúrájuk megerősítését. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn, az uniós országok külügyminisztereivel tartott megbeszélés után erre ígéretet is tett, szavai szerint az EU hamarosan egy kiberbiztonsági szakértői csapatot fog küldeni Kijevbe.

Az orosz hekkerek az elmúlt hónapokban több nagyszabású támadást is indítottak az ukrán kormányzati oldalak ellen, ezek közül a legsúlyosabb támadásra alig egy hete került sor, amikor egy túlterheléses támadás következtében többek között az ukrán hadsereg és a védelmi minisztérium honlapja is elérhetetlenné vált. Makay József kiberbiztonsági szakértő is arra hívta fel a figyelmet a Facebookon közzétett bejegyzésében, hogy a kiberbiztonsági incidenseket valós időben monitorozó Kapersky Security Threat adatai szerint az elmúlt napokban jelentősen megugrott az ukrán rendszereket célzó kibertámadások száma. Szerinte a támadók "jellemzően ukrán rendszereket fertőznek meg kártékony kódokkal és infrastruktúrákat bénítanak meg zsarolóvírusokkal".

A Defense News arról számolt be, hogy Ukrajna az EU mellett a NATO-tól is kap segítséget a kiberbiztonsági képességei kiterjesztéséhez, a hatékony együttműködést viszont némileg nehezíti, hogy Ukrajna nem csatlakozhatott társult tagként a katonai szövetség Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjához, mivel Magyarország ezt a kisebbségek iskolai nyelvhasználatát korlátozó ukrán oktatási törvény miatt eddig minden alkalommal megvétózta.

Vlagyimir Putyin hétfőn jelentette be, hogy Oroszország - a világon elsőként - független államként ismeri el az Ukrajna keleti részén fekvő szakadár területeket, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot. Az orosz elnök nem sokkal később írásban utasította a honvédelmi minisztériumot, hogy küldjenek csapatokat a két szakadár államba, akiknek az orosz álláspont szerint a "béke fenntartása" lesz a feladatuk.

(Borítókép: Getty Images)

Hekkerek támadták meg az ukrán hadsereget, minisztériumokat, bankokat Egyes szakértők szerint nem egy esetleges invázió részeként kell tekinteni az eseményekre.