Az ESO Nagyon Nagy Távcsövének (VLT) UVES műszerével készült friss adatok szerint az objektum gázburkában a nikkel és a vas aránya kilóg a megszokottból, ráadásul a nikkel „termelési rátája” is rendkívül magas. Üstökösöknél a nikkel–vas jelek eleve rejtélyesek, mert ilyen távolságban túl hideg a környezet a fémes ásványok párolgásához.

A 2I/Borisov például ebből a szempontból úgy viselkedett, mint a Naprendszer „átlagos” üstökösei.

A 3I/ATLAS-t 3,14 és 2,14 CSE közötti távolságban, hat megfigyelési ablakban követték: a nikkel végig kimutatható volt, a vas viszont csak 2,64 CSE-n belül.

„A hőmérséklet túl alacsony ahhoz, hogy a nikkelt és vasat tartalmazó szemcsék elpárologjanak… a 3I/ATLAS szélsőséges tulajdonságokat mutat” – írják a szerzők.

Ehhez jön a másik anomália: a 3I/ATLAS becsült átmérője 5 km-nél is nagyobb; összevetésként az 1I/’Oumuamua nagyjából 0,1 km. Miért ekkora a különbség?

Hamarosan többet tudhatunk, mert október 1. és 7. között több Mars körüli szonda is figyeli az égitestet, miközben legfeljebb 29 millió km-re közelíti meg a bolygót. A Hubble 2025. július 21-én 570 millió km-ről készítette a jelenlegi legjobb felvételét, így most a HiRISE – 30 km/pixel felbontással – még jobbat ígér.