Az úgynevezett Intelligent Swift Ocean Observing System (ISOOS) fejlesztése jelentős előrelépést jelent az óceánkutatásban. A pilóta nélküli légi járművek (UAV), pilóta nélküli felszíni hajók (USV) és autonóm víz alatti járművek (AUV) hálózatának felhasználásával az ISOOS lehetővé teszi az óceáni régiók célzott, gyors, egyidejű és háromdimenziós megfigyelését.

Az ISOOS nemcsak a nehezen tanulmányozható szubmezoskálás örvények vizsgálatát és a globális óceándinamikában betöltött szerepüket segíthet megérteni, hanem elősegíti az óceánfenék hatékony feltérképezését is. A rendszer távolról működtethető, emellett időt, költséget és emberi erőfeszítést lehet vele megtakarítani – lényegében tehát forrdalmasíthatja az óceánkutatást.

Az ISOOS rendszert az Ocean-Land-Atmosphere Research című folyóiratban publikált tanulmányban mutatták be – számol be róla a TechXplore.

Az ISOOS pilóta nélküli járműflottája a meglévő technológiákhoz képest biztonságosabb, gyorsabb és hatékonyabb adatgyűjtési módszert kínál. A rendszer intelligens autonóm gépei alkalmazkodóak és rugalmasak, így ideálisak az óceán változatos jelenségeinek felfedezéséhez. Az ISOOS egyik kulcsfontosságú eleme az, hogy képes tanulmányozni a szubmezoskálás örvényeket – vagyis az óceánban található, kis körkörös áramlatokat, amelyek ellentétesek az általános áramlással. Ezek a 100 kilométernél rövidebb örvények térbeli és időbeli változékonyságuk miatt nehezen tanulmányozhatóak, és ezért kevéssé ismertek. Az ISOOS gyors letapogatási képességei azonban hatékonyan detektálhatják ezeket az örvényeket is, így jobban megértjük a globális óceáni dinamikában betöltött szerepüket.

Az ISOOS emellett felgyorsíthatja az óceánfenék feltérképezését, ami hagyományosan időigényes és költséges feladat: az USV-k és AUV-k bevetésével a rendszer viszont hatékonyan térképezi fel a nagy víz alatti területeket. Például az MH370-es járat keresése során az ISOOS alig öt hónap alatt 125 000 négyzetkilométernyi tengerfenéket vizsgált meg.

Rájöttek, hogy lehetne megtalálni a 2014-ben eltűnt, MH370 maláj légi járatot 2014. március 8-án a Malaysia Airlines 370-es járata 239 utassal a fedélzetén eltűnt, miközben Kuala Lumpurból Pekingbe tartott – az eset a repülés történetének legdrágább keresési műveletét indította el. Néhány törmelék ugyan partra került, de a repülőgép törzse – az utasokkal és a személyzettel együtt – továbbra is hiányzik. Ezen segíthet egy új módszer.

A technológia alkalmazásának a további előnyei pedig ezen a területen a gyorsaság mellett a hatékonyság és a költségek csökkentése. Mindez pedig arra vezethető vissza, hogy az ISOOS egy pilóta nélküli rendszer, amely így lehetővé teszi a távoli működést és megfigyelést, így nem szükséges embereknek is részt venniük az óceáni küldetésekben (ami mondjuk kicsit lecsavar a “kaland-faktorból”, de hát ez a hatékonyság ára).

Az ISOOS viszont számos alkalmazásban ígéretes, beleértve a hajó- vagy repülőgéproncsok felkutatását és az időérzékeny óceáni jelenségek tanulmányozását – ez utóbbiak tehát nem vagy csak nehezen valósulhattak meg az eddigi módszerekkel. És éppen ez utóbbi tulajdonság miatt képzelhető el elsősorban, hogy a rendszer végül forradalmasítja az oceanográfiát.

(Kép: Az ISOOS rendszer működési sémája, forrás: Science and Technology Foresight)