“Úgy gondolom, hogy a gazdaságunk egy célhoz kapcsolódik: hogy önkéntelenül is kifejlesszük az aszociális, aszexuális férfiak új faját.” - mondta el a CNN műsorában Scott Galloway amerikai vállalkozó és professzor, aki a Notes on being a man (Jegyzetek a férfilétről) című könyvében foglalkozik a férfiak, különösen a fiatal amerikai férfiak helyzetével - ami szerinte nem éppen ideális a jelenlegi gazdasági/társadalmi körülmények között. Galloway elég erős kijelentéseket fogalmaz meg a témával kapcsolatban, és arra hívja fel a figyelmet, hogy a fiatalok körében egyre gyakoribb az elmagányosodás jelensége, amit többek között a technológiai fejlesztések és a gazdasági berendezkedés számlájára ír.

“Gazdasági érdekünk fűződik hozzá, hogy a saját kihalásunkat tervezzük.”

- állítja Galloway, utalva ezzel arra a trendre, ami a fiatalok számára egyre vonzóbb alternatívává teszi a könnyen elérhető virtuális kapcsolatokat a potenciálisan sok bajlódással járó valós kapcsolatok helyett. A professzor szerint a mesterséges intelligencia használata “ártatlanul” indul, de - tekintve, hogy a chatprogramok és más AI-alkalmazások a maximális kötődés kialakításának elérésére törekednek - hamarosan teljesen beszippantják a felhasználókat. “Ezek a vállalatok az egész gazdaságot, és dollárbilliókat kapcsoltak ahhoz, hogy megpróbálják meggyőzni a fiatal embereket, és különösen a fiatal férfiakat, akik fogékonyabbak erre - mivel, őszintén, az ő prefrontális kérgük még kevésbé fejlett -, arról, hogy az életnek ez az online hasonmása észszerű választás.” - mondta Galloway.

Amerikában tíz olyan gigavállalat kezében összpontosul a gazdasági hatalom - a professzor szerint -, amelyek nagy szerepet játszanak abban, hogy az Egyesült Államok jelenleg “hatalmas tétet tesz a mesterséges intelligenciára”. Ezek a vállalatok a Tíz Mesterlövészként is ismert cégek, azaz a Hét Mesterlövész, tehát az Apple, Amazon, Meta, Alphabet (Google), Microsoft, Tesla, NVIDIA, plusz még három cég, amelyeket Galloway nem nevezett meg, de a Cboe meghatározása szerint az AMD, a Palantir és a Broadcom, de szerepelhet közöttük akár az Oracle is.

A mesterséges intelligencia fejlesztése persze nem csak gazdaságilag előnyös, hanem számos hasznos alkalmazási területen jó hatással lehet a hatékonyság és gyorsaság növelésére

- az orvostudományban, a gyógyszeripar vagy az anyagkutatás terén, vagy akár a klímaváltozás hatásainak megértéséhez és jobb stratégiák kidolgozásához is előnyös lehet a használata, de gondolhatunk olyan hétköznapi, viszont széles körben elérhető és praktikus alkalmazásokra is, mint amilyen a helyesírás-ellenőrzés, a virtuális asszisztensek és a keresőprogramok.

Ami a nagyobb problémát jelenti Galloway szerint az az, hogy a gigavállalatok, saját érdekeik által hajtva, szisztematikusan rászoktatják a fiatalabbakat arra, hogy a virtuális valóságban éljék az életüket, többek között szintetikus, ultrarealisztikus pornóra cserélve a kapcsolatokat. “45%-a a 18 és 25 év közötti férfiaknak sosem közelített még meg egy nőt személyesen” - mondta Galloway.

A professzor azonban a gazdaságban is látja a gondok forrását:

“Olyan adó- és pénzügyi politikát folytattunk az elmúlt 40 évben, ami az én generációmat átlagban 72%-kal gazdagabbá tette, mint amilyenek 40 évvel ezelőtt voltunk, és ezzel együtt az embereket, akik most 40 év alattiak, 24%-kal kevésbé gazdaggá[...]

A generációmnak nagy tartozása van. Amerika 1955-től 2000-ig az egész világ fejlődésének harmadát takarította be a világ népességének 5%-ával, és ezen az 5%-on belül 30%-unk, akik fehér, heteroszexuális férfiaknak születtünk, megkaptuk ennek a jólétnek a nagy részét.” A mai fiatalok számára Galloway szerint az oktatás és a lakhatás költségei is olyan mértékben megemelkedtek, ami szűkíti a lehetőségeiket.

Ez a trend globálisan is megfigyelhető: sok országban hasonló helyzetben vannak a fiatalok, akik részben a magas lakhatási és megélhetési költségekkel magyarázzák, miért nem terveznek például családot alapítani, illetve több helyen a chatbotok (vagy akár a hologramokkal életszerűbbé tett chatbotok) térnyerése erősíti - és egyúttal kompenzálja - a valós kapcsolatok hiányát. Japánban annyira elharapódzott a dolog, hogy a kormány már 2021-ben nagy összegeket különített el a társkereső-szolgáltatások finanszírozására, amelyekkel megpróbálták elejét venni a gondoknak, méghozzá éppen mesterséges intelligencia segítségével - az MI-algoritmusok ugyanis a remények szerint jobban teljesítenek az egymáshoz illő emberek felkutatásában és így a tartós párkapcsolatok elősegítésében.

Japánban egyébként egy 2015-ös kormányzati felmérés eredményei arra világítottak rá, hogy a 18 és 34 éves lakosok 40%-ának még sosem volt szexuális kapcsolata, a megkérdezett férfiak 60%-a, a nők 50%-a válaszolta, hogy egyelőre nem szeretne megházasodni, 48%-uk pedig nem tartotta problémának, ha az egész életét egyedül éli le.

A nők esetében ezt részben a nemi szerepekről alkotott kép indokolta, úgy gondolták ugyanis, hogy az országban a gyereknevelés és a háztartás egész feladata a nők nyakába szakad. A férfiak esetében a munkahelyi bizonytalanság, a szellemi munkát végzők egyre csökkenő keresete miatti aggodalmak is közrejátszhatnak abban, hogy nem szeretnék vállalni a családdal járó felelősséget - mondta el Kazuhisa Arakawa, a Szuper-Szingli Társadalom: az Egyedülálló Nemzet Sokkja című könyv szerzője. Az a meglátásuk ugyanis, hogy a család egyet jelent a pénzük szabad felhasználásának végével.

(Fotó: Pexels/Pixabay)

Testetlen társakra cserélik a barátokat emberek százmilliói egy direkt erre a célra fejlesztett alkalmazással Meghódítja a világot a Microsoft laborjából indult, szeretetet helyettesítő alkalmazás.