Az ország fővárosától, Asgabattól mintegy 260 kilométerre fekvő kráter nem véletlenül vonzza az utazókat, hiszen az egykori Derweze mellett található, 69 méter széles és 30 méter mély lángoló gödör valóban úgy néz ki, mintha a pokol kapuja nyílt volna meg a sivatag közepén.

Bár a keletkezésének körülményei tisztázatlanok, de valószínű, hogy egy szovjet bányabaleset következtében alakult ki, amikor a szakemberek rosszul becsülték fel a föld alatt található földgáz mennyiségét. A geológusok eredetileg olajban gazdag lelőhelyet véltek felfedezni a környéken, ám az olajfúrótorony felállítása után a föld beszakadt, a metánban gazdag gáz pedig a levegőbe került. Hogy megóvják a környéken lakók egészségét, a kutatók úgy döntöttek, hogy begyújtják a gázt, aminek a várakozásaik szerint néhány hét alatt el kellett volna égnie, azonban mint kiderült, rendkívül rosszul becsülték meg a föld alatt található gáz mennyiségét, így a Derweze-kráter 51 éve folyamatosan lángol.

Az ország államfője Gurbanguly Berdimuhadenow vasárnap egy tévében tartott beszédében jelentette be, hogy utasítást adott a hatóságoknak a kráter eloltására, ami nem csak a környezetet szennyezi, de a környékbeli lakosság egészségére is rossz hatással van. Az ország elnökének nem ez az első ilyen próbálkozása, hiszen 2010-ben egyszer már nekiálltak eloltani a krátert, azonban nem jártak sikerrel.

A kráter nem csak a turistákat, de a kutatókat is vonzza. 2013-ban - a világon elsőként - Geroge Kourounis egy speciális védőfelszerelésben le is ereszkedett az égő lyukba, hogy talajmintákat gyűjtsön a kráterből. A görög-kanadai kalandor arra volt kíváncsi, hogy vajon az élet képes-e magmaradni ilyen körülmények között is, és a minták elemzése után valóban találtak olyan baktériumokat, amelyek a metánban gazdag, égő talajban élnek. A kutatás arra az érdekes tényre is rávilágított, hogy ugyanezek a baktériumok nem találhatóak meg a kráter környékén, így vélhetően kifejezetten a kráterben tapasztalható körülmények azok, amik megfelelő körülményeket biztosítanak számukra. Kourounis reményei szerint a felfedezéssel akár az űrkutatást is segíthetik, hiszen vannak bolygók, ahol hasonló körülmények uralkodnak, mint a Derweze-kráterben, a felfedezés után pedig már nem zárható ki, hogy éppen egy ilyen bolygón bukkanjunk rá az élet nyomaira.

(Gizmodo, Wikipedia, Borítókép: Freda Bouskoutas/Getty Images)

A tűzhányók nagyobb fenyegetést jelentenek az emberiségre, mint az aszteroidák, de a NASA-nak van ötlete a katasztrófa megakadályozására A világon nagyjából húsz szupervulkán létezik, és bár ezek a tűzhányók csak rendkívül ritkán, átlagosan 17 ezer évente törnek ki, már egyetlen ilyen esemény is hatalmas veszélyt jelentene az emberiségre nézve.