A műanyag bár hasznosnak tűnik, környezeti szempontból nem kevés probléma akad vele, a világ országai azonban most többek szerint készen állnak arra, hogy ezt orvosolják – olvasható a BBC cikkében, a lap gyorsan összegyűjtötte azokat a főbb gondokat is, melyek a műanyag felhasználásával járnak:

• A számítások szerint jelenleg több mint öt billió műanyagdarab található a világ óceánjaiban, melyek lebomlása évekbe telhet.
• Évente 400 millió tonna műanyagot állítanak elő, és ennek 40%-a egyszer használatos.
• Évente több mint nyolcmillió tonna műanyag kerül a világ óceánjaiba, és ennek nagy része örökre kikerül a szárazföldről.
• Mint a fenti adatból következik: nem minden műanyag hasznosítható újra, akár az előállítás módja miatt, akár azért, mert túl drága vagy körülményes lenne az újrahasznosítás.
• A szárazföldön vagy a tengerben élő állatokat károsíthatja a műanyag. Beszorulhatnak a zacskókba és csomagolóanyagokba, vagy összetéveszthetik a műanyagot az élelemmel, a műanyagszennyezés pedig kihat a teljes táplálkozási láncra, így elér az emberhez is.

Most tehát közel 200 ország vetne ennek véget egy olyan megállapodással, amelyet fajsúlyában ahhoz a Montreáli jegyzőkönyhöz hasonlítanak, amely korlátozta az ózonrétegét károsító anyagok használatát. Mint azt korábban mi is megírtuk, a 1989-es jegyzőkönyv nélkül mára jó eséllyel a nyakunkon lenne egy elkerülhetetlen világvége:

Már a nyakunkon lenne a világvége, ha annak idején nem tiltják be a halogénezett szénhidrogén-származékokat A kutatók a montreali jegyzőkönyv hatásának vizsgálatakor arra jutottak, hogy a CFC-k betiltása nélkül már felperzselődött volna a bolygó, és a klímaválság ellen esélyünk sem lenne.

Kérdés persze, hogy mire ez a nagy optimizmus, ami nem csak a döntéshozókat jellemzi a kérdésben, de az olyan környezetvédelmi szervezeteket is, mint a WWF. Ez utóbbi volt ugyanis, amely jelentőségében a mostani megállapodást a Montreáli jegyzőkönyvhöz hasonlította. Egy dolog a résztvevő országok száma – bár a közel 200 nemzet részvétele már önmagában jelzi a probléma súlyosságát. A most induló nemzetközi tárgyalássorozat célja azonban egy olyan jogilag kötelező jellegű megállapodás kidolgozása, amely a műanyag teljes útját leszabályozza a gyártástól kezdve a használaton át egészen a hulladékkezelésig. Az erről szóló döntés egyébként az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésén született meg Nairobiban, és az egyezség kidolgozására 2024-ig kaptak időt.

Az egyezség végső formájának nem csak azt kell majd tartalmazni, hogy mely összetevők lesznek jogilag kötelezők, de azt is, hogy a finanszírozási részt miként lehet megoldani. Ez utóbbi kapcsán ugyanis többen igazságtalannak tartják, hogy a glóbusz északi része által okozott műanyagszennyezés eltakarításának a költsége a glóbusz déli nemzeteire nehezedjen. Miként az egyik szakértő fogalmazott, a pénzügyi részről tehát még folynak a tárgyalások, de azt mindenképp biztosítani kell, hogy a déli országok hozzáférjenek azokhoz az erőforrásokhoz, melyekkel a jelenlegi „műanyag-szennyezési krízis” felszámolható.

(Kép: Pixabay/A_Different_Perspective)