Kezdjük talán a legizgalmasabbal...

Fővárosunk nem csupán a legjobb 500-ba, de a legjobb 100-ba is bekerült, a 97. hellyel, igaz az egy évvel ezelőtti eredményhez képest 19 helyet csúszott a rossz irányba. A leginnovatívabb városok listáján 14 év óta először, a top 100 város több mint fele az Egyesült Államokban található. A japán főváros az előző évi győztes Bostont és New York-ot is maga mögé utasította, pedig ez utóbbi város az erős med-tech és kutatási képességek miatt győzelemesélyesként indult. A negyedik az ausztrál Sydney, az ötödik pedig az állandó top 10 technológiai szereplő, Szingapúr lett.

Az Innovation Cities ™ Indexet a 2thinknow innovációs ügynökség hozta létre 2007-ben , és ez a világ legrégebben összeállított innovációs városi rangsora, a városok különböző jellemzőit rangsorolva. A világsajtó rendszeresen szemlézi az eredményeket, több mint 100 nyelven írnak róla, szóval valóban elismert és rangos lista ez. Az index több mint 14 éves adatelemzésen, adattudományon és fejlett adatmodellezési technikákon alapul, amelyeket a 2THINKNOW elemzői készítenek el minden évben.

„Az amerikai nagyvárosokból történt tömeges kivándorlás erősítette a szülővárosok innovációját, melynek során helyi szakértelem visszatalált a gyökereihez. Ebben a Zoom és a Teams is segítette őket. Ez nagyban köszönhető a kiváló amerikai digitális készségeknek és platformoknak”- mondta el Christopher Hire, a 2thinknow igazgatója.

A kutatás megállapította, hogy az állandó jelleggel magas pontszámot elérő európai fővárosokon kívül a digitális átalakulás az öreg kontinensen lassú volt.

Párizs (10. hely) az első helyen végzett Európában, megelőzve a nagy sebességgel pozíciót vesztő Londonot (11. hely), Bécset (22. hely), Amszterdamot (24. hely) és Berlint (30. hely). A svédországi Stockholm (16. hely) főképp a startupoknak és a digitális vállalkozásoknak köszönhette sikerét, valamint annak, hogy elég korán megfizették a járvány árát.

Járványhatások mindenütt

Az egész Európában az USA-hoz hasonlóan érezhető elvándorlás a városokból, az amerikai hatásának ellenkezőjét érte el, lelassítva az innovációt. Németország és Franciaország városai átlagosan 77, illetve 85 pozíciót veszítettek az előző évihez képest, az általában jól teljesítő fővárosokat is beleértve. Az Egyesült Királyságban is évtizedes menetelés fordult meg.

Ázsiában Szöul szerezte meg az előkelő 7. helyet, Sanghaj pedig a 19. helyre emelkedett Peking előtt. Dubai (29. hely) továbbra is szépen teljesített, rugalmas járványpolitikával és a kereskedelem iránt mutatott elkötelezettséggel.

A 2thinknow 162 kvantitatív mutatóját idén kiigazították a digitális átalakulás, a gazdasági fellendülés, az induló vállalkozások, a technológia, az intelligens városok, a tudomány, a mérnöki munka, a kreativitás, a mobilitás és más kulcsfontosságú területek pontosabb felmérésével. Az adatsorok a Covid-19 járvány legfrissebb városi adatsorait is tartalmazzák.

(Forrás: Innovation Cities Kép: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

Tomboló biodiverzitás és ultramodern építészet Szöul belvárosának hatalmas botanikus kertjében A botanikus kertek általában a városokon kívül vagy azok szélein találhatóak, legalábbis Magyarországon, olyan természeti oázisokként, ami a modern nagyvárosokból már hely hiányában kiszorult. Legalábbis eddig.

Japánban bevezetés előtt állnak a postai kézbesítőrobotok, de globális piacuk is szélsebesen nő A robotokkal végzett postai szolgáltatásokat számos helyen tesztelik már, az ilyen megoldások költségkímélőek, csökkenthetik a kézbesítők sérülésének kockázatát, és egyelőre amiatt sem kell aggódni, hogy bárki elveszítené a robotok miatt a munkahelyét.

Két magyar város is bejutott tavaly az EU "100 intelligens város kihívás" nevű programjába Végre egy igazi okosváros program, ami az öreg kontinensen támogatja a jövő technológiájának bevezetését, ráadásul átfogóan, nyitottan, úgy, hogy bármelyik város csatlakozhat hozzá. Amelyik szeretne.