A tudósok a gyökerek közé helyezett hidrofonok segítségével örökítették meg Pando, egy hatalmas nyárfaliget suttogását az amerikai Utah államban. Ez az összekapcsolt gyökérzetű, 100 hektáron átívelő liget 47 000 szárból áll, amelyeknek teljesen azonos a DNS-e – biomasszaként pedig 6000 tonnát nyom.

A felvételek rögzítették a fán keresztül rezgő levelek millióinak hangját, egyedülálló bepillantást nyújtva Pando ősi életébe. Bár ezek a felvételek lenyűgözőek, értékes eszközként is szolgálnak az ökoszisztémák egészségének megértéséhez, és segíthetnek a jövőbeni tudományos vizsgálatokban, ami azért is fontos, mert Pando létezését az emberi tevékenység sajnos komolyan veszélyezteti.

Utah szívében terül el Pando – a név egy a latin kifejezésből ered, azt jelenti: „én terjeszkedek”. A név igen árulkodó: Pando nem csupán egy fa, hanem egy teljes “klónliget” amely alapja egyetlen magányos remegő nyárfa volt: a liget a becslések szerint 12 000 éve él. Ez az ősi óriás, amelynek 47 000 szára ugyanazon a DNS-en osztozik és közös a gyökérrendszere, több mint 100 hektárnyi területen terül szét – így a világ leghatalmasabb és egyik legősibb élőlénye – írja a Science Alert.

Nemrég Jeff Rice hangművész megpróbálta megörökíteni Pando hangját. A cél érdekében Rice egy hidrofont helyezzen el a fa tövében lévő mélyedésbe. Legnagyobb megdöbbenésére egy halk, titokzatos hangot észlelt – a több millió levél együttes rezdülését, amely átszalad a fán, és onnan a földbe kerül. Zivatar idején ez a hang felerősödött, és egy kísérteties halk dübörgésre emlékeztetett. Rice kísérlete azt is feltárta, hogy egy 90 méterrel távolabbi ág megkopogtatása hallható puffanásokat váltott ki, bár a hang nem volt érzékelhető a levegőben – mindez épp Pando összekapcsolt gyökérrendszere miatt volt lehetséges. A szomorú, varázslatos szimfóniáját ennek a különös ligetnek itt lehet meghallgatni a lejátszás gombra kattintva.

Ezek a felvételek, amelyeket az Amerikai Akusztikai Társaság 184. ülésén mutattak be, egyedülálló betekintést nyújtanak Pando rejtett világába nem csak művészeti, de tudományos szempontból is, mivel a szélből továbbított rezgések nem invazív módon árulkodnak tehát Pando bonyolult hidraulikus rendszeréről.

Pando sajnos azonban szörnyű sors előtt áll, a tízezer éves csoda lehet, nem éli túl az emberi tevékenységet. Az élőhelyek megtisztítása és a növényevő populációkat szabályozó természetes ragadozók kiirtása ugyanis komolyan veszélyeztetik mostanra a létét. Épp ezért is fontos, hogy amint azt a kutatók is hangsúlyozzák, minél gyorsabban megértsük a titkait.

Így a „Remegő óriás” hangja nemcsak csoda, hanem kiáltás is, hogy óvjuk meg ezt a rendkívüli élőlényt, mielőtt suttogása örökre elnémulna.

(A Pando nyárfaerdő körülbelül 40 000 genetikailag azonos klónból vagy "szárból" áll, amelyek a gyökereknél kapcsolódnak egymáshoz. Összességében ez a világ legnagyobb és legidősebb fája, forrás: Flickr/theilr)