Tíz perc alatt alakították át a mérgező vörösiszapot zöldacéllá egy új módszerrel

2024 / 02 / 08 / Felkai Ádám
Tíz perc alatt alakították át a mérgező vörösiszapot zöldacéllá egy új módszerrel
A kutatók egy gazdaságilag életképes módszert dolgoztak ki az acél- és alumíniumipar környezeti hatásainak csökkentésére az alumíniumgyártás során visszamaradt mérgező vörösiszap átalakítása által – a módszerrel körülbelül 10 perc alatt lehet zöldacélt előállítani.

A Max-Planck-Institut für Eisenforschung kutatói egy új módszert fejlesztettek ki zöldacél előállítására vörösiszapból – ez utóbbi, mint az Magyarországon különösen ismert, az alumíniumgyártás mellékterméke, amelyből évente mintegy 180 millió tonna gyűlik fel világszerte. Ez a hulladékanyag egyrészt rendkívül lúgos, másrészt nyomokban nehézfémeket is tartalmaz, így jelentős környezeti és ártalmatlanítási kihívást jelent. A vörösiszap eddigi hagyományos kezelése a költséges hulladéklerakás és tárolás, ami ráadásul kockázatos is, amint azt a kínai (2012) és a magyarországi (2010) katasztrófák szemléltették.

Mint arról a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma beszámol, 2010 október 4-én, Magyarország történetének legnagyobb ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófája következett be, amikor a Magyar Alumínium Zrt. ajkai timföldgyárának vörösiszap-tározójának gátja átszakadt, és közel egymillió köbméter vörösiszap és lúgos víz elegye áradt szét Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely településeken. Az iszap további kisebb településekre is eljutott, és felbecsülhetetlen humán, gazdasági és ökológiai károkat okozott.

A legsúlyosabb pusztítás a tározóhoz közeli Kolontár és Devecser településeken történt, ahol 390 embert azonnal evakuálni kellett, később pedig további 110 személy kitelepítése mellett döntöttek. A tragédiában tíz ember vesztette életét, és közel háromszáz fő, köztük mentőalakulatok tagjai, szorultak egészségügyi ellátásra. Az ipari hulladék több mint 1000 hektárnyi területet érintett, és számos ember veszítette el otthonát és megélhetését. A mentési és kárelhárítási munkálatokban széleskörű összefogás mutatkozott – ebben többek között hivatásos tűzoltók, a katasztrófavédelem, rendőrség, honvédség, mentőszolgálat és önkéntesek vettek részt.

A Max Planck csapata által bevezetett innovatív eljárás pedig remélhetőleg segíthet abban, hogy ilyen katasztrófa soha többé ne történjen: az eljárás az acélgyártáshoz hasonló elektromos ívkemencén alapul, amely a vörösiszapban találahtó vas-oxidot hidrogénplazma segítségével vassá alakítja. Ezzel a módszerrel potenciálisan akár 700 millió tonna CO2-mentes zöldacél állítható elő a világszerte jelenleg meglévő négymilliárd tonna vörösiszapból, ami a globális acélkereslet jelentős részét is fedezné – írja a sajtóközlemény. Egy ilyen eljárás nemcsak az alumíniumgyártásból származó hulladékproblémát oldja meg, hanem jelentősen csökkenti az acélipar szénlábnyomát is, amely a globális CO2-kibocsátás 8%-áért felelős.

A zöld hidrogén redukálószerként történő felhasználásával a vas-oxidot tíz percen belül hatékonyan tiszta vassá alakítják, elkerülve a hagyományos kokszot használó módszerekhez kapcsolódó CO2-kibocsátást. A keletkező vas nagy tisztaságú, acélgyártásra kész, a maradék fémoxidok pedig nem korrozív, üvegszerű anyagot alkotnak, amely alkalmas építőipari felhasználásra. Ez a módszer tehát semlegesíti a vörösiszap nehézfémeit is, megelőzve ezzel a környezetszennyezést.

Az eljárás ráadásul költséghatékony, ha a vörösiszap legalább 50% vagy afeletti vas-oxidot tartalmaz, de még inkább az alacsonyabb vas-oxid-tartalom mellett, ha az ártalmatlanítási megtakarításokat mérlegeljük. A zöld hidrogén és a részben megújuló villamos energia használata tovább erősíti a módszer piaci versenyképességét, ami nem csak a környezeti terhelés szempontjából fenntartható, de ráadásul tehát gazdaságilag is vonzó alternatívát kínál a jelenlegi gyakorlatokkal szemben.

(Kép: kártalanítási és mentési munkálatok a 2010-es magyarországi katasztrófánál, forrás: Katasztrófavédelem Központi Múzeuma)


Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
Ez a chip billiárdszor gyorsabb a legfejlettebb szuperszámítógépeknél is
Ez a chip billiárdszor gyorsabb a legfejlettebb szuperszámítógépeknél is
Elképesztő teljesítményre képes a legújabb kvantumprocesszor.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.