Elizabeth Lopatto, a The Verge újságírója egy hosszabb magyarázó cikkben foglalta össze, hogy miért is volt ilyen fontos intézmény az SVB, és pontosan mi történt vele. A negyven éve alapított bank kifejezetten arra szakosodott, hogy a San Francisco-öbölben virágzó startup-ökoszisztéma ügyeit intézze, összekösse a startupokat a szintén az ügyfélkörükbe tartozó, kockázati tőkét kihelyező cégekkel. Az, hogy a helyi gazdaság sajátosságainak megfelelően bátrabban dolgoztak akár fiatal és tapasztalatlan cégalapítókkal, innovatív és kockázatos vállalkozásokkal, segített abban, hogy a Szilícium-völgy vállalatai világszerte ismertek és sikeresek lehessenek.

Aztán közbeszólt a világgazdaság

Ahogyan a gazdasági lassulástól és a recessziótól való félelmek nőttek, úgy kezdték el emelni a kamatokat a jegybankok, nem csak nálunk és Európában, de az Egyesült Államokban is. Mivel azonban az SVB jellemzően kevés hitelt helyezett ki, viszont a betéteseinek sok pénze volt a banknál, korábban, jobb híján, hosszú lejáratú államkötvényekbe fektette a kihasználatlanul ücsörgő pénzt. Ezek a kötvények viszont a kamatemelések miatt veszítettek az értékükből, hiszen az újabb sorozatok már nagyobb hozamot ígértek. Mindeközben a startupok költségei nőttek, a kockázati tőke szektor befektetési kedve csökkent, így egyre többször kellett kivenni pénzt a bankból. Ennek hatására az SVB lenyelte a keserű pirulát, eladott több mint húszmilliárd dollárnyi értékpapírt, nagyjából tíz százalékos veszteséggel, illetve előállt egy tervvel, hogy részvényeket bocsásson ki, hogy likvid, azaz fizetőképes maradjon.

Amikor mindezek miatt leminősítették, a startup-világ olyan pánikba esett, ami még a sokkal szerényebben élő kisnyugdíjasokra sem jellemző.

Egyes kockázati tőke vállalatok elkezdték hívogatni a hozzájuk tartozó cégeket, hogy vegyék ki gyorsan a pénzüket, majd a riadalom futótűzként terjedt a belterjes startup-világban. Ez elég is volt Amerika második legnagyobb bankcsődjéhez, ami mindössze két nap alatt zajlott le; március 9-én már negyvenkétmilliárd dollárt próbáltak kivenni az ügyfelek a pénzintézetből. Mivel az SVB nem volt egy rosszul vezetett bank, az amerikai kormány később azt tudta ígérni, hogy az adófizetők pénze nélkül is garantálni tudja, hogy a betétesek a pénzüknél maradnak, illetve Londonban már a helyi leányvállalat eladását is nyélbe ütötték a brit kormány segítségével. Ugyanakkor a csőd hatását még mi, magyar fogyasztók és kisvállalkozók is megérezhetjük, hiszen például az itthon is népszerű, Etsy nevű piactér eladói már késve kapják meg a pénzüket, de a világszerte ismert Roblox pénzügyeit is az SVB-nél bonyolították. Az egyik legismertebb startup-inkubátor, a Y-Combinator vezetője, Garry Tan azt nyilatkozta, hogy "kihalhatnak" a startupok, és a bankcsőd tíz évvel vetheti vissza az innovációt.

(Borítókép: Justin Sullivan/Getty Images)

Újabb áldozatot szedett a kriptotél, csődöt jelentett a világ egyik legnagyobb kriptotőzsdéje Az FTX többségi tulajdonosának 26 milliárdos vagyona szinte egyik percről a másikra nullázódott le.