Titokzatos plazmabuborékokat azonosítottak az egyiptomi piramisok felett

2024 / 09 / 29 / Felkai Ádám
Titokzatos plazmabuborékokat azonosítottak az egyiptomi piramisok felett
A jelenséget nagy hatótávolságú ionoszféra-radarral (LARID) figyelték meg a Föld ionoszférájában.

A közelmúltban a Kínai Földtani és Geofizikai Intézet titokzatos légköri jelenségekről számolt be, melyeket a Midway-szigetek és az egyiptomi nagy piramisok fölött észleltek. A kínai kutatók egy alacsony szélességi, nagy hatótávolságú ionoszféra-radarral (LARID) figyelték meg a Föld ionoszférájában kialakuló egyenlítői plazmabuborékokat (EPB). Mindez különösen hangozhat, de a dolognak (szerencsére vagy sem) nincs köze a földönkívüliekhez.

Az EPB-k a Föld ionoszférájában fordulnak elő, amely a felszín felett 80-600 kilométerre húzódik. Ebben a régióban a Nap ultraibolya sugarai ionizálják a légkört, és töltött részecskék tömkelegét hozzák létre. Időnként azonban kisebb, alacsony ionsűrűségű zsebek alakulnak ki, melyek tehát ezeket a plazmabuborékokat képezik. Ezek a buborékok akár több száz kilométer átmérőjűre is duzzadhatnak, és akár a rádió- és műholdas kommunikációt is zavarhatják. A megfigyelésük pedig épp ezért értékes információkat nyújt az űridőjárásról és annak hatásairól a modern kommunikációs rendszerekre.

A Hainan-szigeten található LARID 2023. november elején, egy napvihar során észlelte az EPB-ket. A radar lenyűgöző, 9600 kilométeres hatótávolsága lehetővé teszi, hogy egészen Hawaii és Líbia területéig érzékelje ezeket az anomáliákat. A LARID nagy teljesítményű, visszapattanó elektromágneses hullámokat bocsát ki, amelyek visszatérnek az antennarendszeréhez, miután kölcsönhatásba lépnek a plazmabuborékokkal. Ez a technológia egyébként eltér a NASA módszereitől – az amerikai űrhivatal a NASA GOLD (Global-scale Observations of the Limb and Disk) küldetés keretében műholdas adatok segítségével követi nyomon az EPB-ket, elsősorban szintén a napviharok vagy vulkánkitörések alkalmával. A GOLD viszont csendesebb légköri körülmények között is figyelt meg ilyen jelenségeket, ami csak aláhúzza, hogy még mindig akad tanulnivalónk ezen jelenségekről.

Bár a kínai LARID rendszer elsősorban tudományos kutatási célokat szolgál, felmerült az is, hogy esetleg katonai alkalmazásra is felhasználhatják. A kínai hadsereg ugyanis hasonló radartechnológiákat használ a lopakodó repülőgépek észlelésére – maga a LARID ugyanakkor nem alkalmas a katonai célpontok azonosítására. Nem úgy, mint érdekes módon a SpaceX szatellit konstellációja, a Starlink, amely segítségével a kínai tudósok állítása szerint akár a legfejlettebb lopakodó technológiával ellátott amerikai gépek is észlelhetőek.


Így változtat életeket az OTDK: fiatal kutatónők sikertörténetei
Így változtat életeket az OTDK: fiatal kutatónők sikertörténetei
Két fiatal kutatónő példája bizonyítja, hogy az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) miként formálhatja a szakmai karriert és nyithat kapukat a nemzetközi sikerhez.
Ha azt hitted, a jövő még messze van, akkor ideje átsétálnod az Allee-ba!
Ha azt hitted, a jövő még messze van, akkor ideje átsétálnod az Allee-ba!
Az Allee-ban már konkrétan leparkolt a jövő egy darabja, és még pózol is a kamerának.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.