A madagaszkári sziszegő csótány (Gromphadorhina portentosa) a világ egyik legnagyobb csótányfaja, ami sokak otthonában megtalálható, de nem azért mert kártevőként beköltöznek az épületekbe, hanem mert szelídségük és könnyű kezelhetőségük miatt háziállatként tartják őket az emberek. Az 5-8 centiméter hosszú rovarokat emellett gyakran használják laboratóriumi kísérletekben is, mivel nagy méretük lehetővé teszi, hogy egyszerűbben lehessen apró eszközökkel felszerelni őket, és biohibrideket alkotni belőlük.

A kiborgok készítése azonban még így is nehéz feladat, ami precíz munkát igényel a szakértők részéről és sokáig is tart: akár egy órát is igénybe vehet, amíg egy csótányt ellátnak az irányításukhoz szükséges elektronikai eszközökkel. Emellett további kockázatot jelenthet a sebészek esetleges pontatlansága vagy a kezük remegése, ami szükségtelen sérüléseket okozhat az állatoknak. Szingapúri kutatók azonban megoldást találtak a problémákra és kifejlesztették azt a módszert, amivel seregnyi kiborg csótány állítható elő, méghozzá pillanatok alatt.

A módszer lényege az automatizálás: egy robot, az Intel RealSense D435 kamerájával, a Robotiq Hand-e fogójával és az Universal Robots UR3e cobotjával ellátva, valamint számítógépes látás és mélytanulási rendszer segítségével önállóan elvégzi az elektródák beültetését a szén-dioxiddal altatott állatokon, miközben felméri és megtalálja a rovar testén a legoptimálisabb helyet a művelet elvégzéséhez. Az automatizált rendszerrel négy darab, elektronikát tartalmazó hátizsákkal ellátott rovar-számítógép hibrid robotot 7 perc 48 másodperc alatt készítettek el, ami nagy fejlődést jelent a manuális metódussal összehasonlítva. A kutatók szerint a rendszer annyira hatékony, hogy akár egy valódi gyárat is létre lehet hozni a segítségével, ami ontja magából az élő robotokat.

Felmerülhet persze a kérdés, hogy miért is van szükség egy ehhez hasonló gyárra és úgy általában,

miért kellene robottá alakított csótányokat tömegével készíteni?

A válasz a kutatók elmondása alapján egyszerű: hogy olyan helyekre is eljussanak, amit emberek vagy nagyobb robotok nehezen tudnának megközelíteni, és a rájuk szerelt szenzorok, kamerák révén közvetítsenek és megfigyeléseket végezzenek. A kis méretű, fürge állatok kutatási-mentési akciók során feltérképezhetnék az épületeket, katasztrófák helyszíneit, segítve a mentőegységek munkáját, vagy más alkalmazási esetekben ipari komplexumokat, telephelyeket tarthatának szemmel az alaposabb ellenőrzés érdekében. A vízió az emberek szolgálatába álló csótányokról azonban egyelőre távoli "álom", mivel a laboratóriumi tesztek során a rovarokat még távoli irányítással kezelték a kutatók. Igaz, hogy sikerül hatásosan befolyásolni a mozgásukat, csökkenteni a sebességüket, és változtatni az irányukat, de egy teljes kiborgflotta manuális kezelése már sokkal nehezebb feladat lenne, ezért előnyösebb megoldást jelentene a teljes automatizálás, vagy a mesterséges intelligencia bevetése a cél érdekében.

A hibrid csótányokat el lehet készíteni invazív beavatkozás nélkül is, de a kutatók szerint a mozgás befolyásolása könnyebben megoldható a hátizsákot csatlakoztató módszerrel. A jövőbeli gyár hasznossága a véleményük szerint egyértelmű, és a gyors előállítás révén a hibridek tömeggyártása is realisztikus elképzelést jelent.

(Fotó: Eveha/Wikimedia Commons)