Európai őseink az utolsó jégkorszak legdurvább éveit a Közép-Balkán hegyeiben vészelték át
Szerbiai barlangokban talált leletek bizonyítják, hogy 25 és 19 ezer évvel ezelőtt, amikor a kontinens északi részét vastag jégpáncél borította, ez a régió valóságos menedékhelyként funkcionált.
A Human Occupation of the Central Balkans During the Last Glacial Maximum: Evidence from Serbia című tanulmány szerint a környék barlangjai stabil védelmet és bőséges erőforrásokat kínáltak a vadászó-gyűjtögető közösségeknek.
A kutatócsoport, Dušan Mihailović és Steven Kuhn vezetésével, több szerbiai helyszínt, köztük a Pešterija-barlangot és a Shalitrena-barlangot vizsgálva döbbent rá, hogy az itteni népesség nemcsak vegetált, hanem aktívan használta a tájat. Míg Európa más részein a szélsőséges hideg miatt elnéptelenedtek a vidékek, itt a barlangok mélyén folyamatos emberi jelenlét nyomaira bukkantak. A leletek között rengeteg pattintott kőeszközt és állati csontmaradványokat találtak, ami arra utal, hogy az akkori emberek profi módon alkalmazkodtak a környezethez. A jégkorszak közepén a szerbiai karsztvidék afféle ökológiai szigetként működött, ahol a domborzati viszonyok megóvták az élőlényeket a legdurvább szelektől.
Az ásatások során előkerült bizonyítékok azt mutatják, hogy a Balkánnak ez a része fontos folyosó volt a vándorló népcsoportok számára, akik menedékre bukkantak itt a kontinenst beborító nagy fagy elől. És nem csupán rövid ideig tartózkodtak itt, hanem teljes közösségi életet éltek, amit a radiokarbonos kormeghatározás is megerősített. Ez a felfedezés azért is izgalmas, mert rávilágít arra, hogy az emberi találékonyság már évezredekkel ezelőtt is képes volt legyőzni a legzordabb klímaváltozást is – a szerbiai barlangok így nemcsak egyszerű természeti képződmények voltak, hanem a túlélés kulcsfontosságú bázisai az emberi civilizáció egyik legsötétebb és leghidegebb korszakában.
Ezek is érdekelhetnek:
(Forrás: MDPI, Popular Mechanics)
