A bajor Schweinfurt városában egy különleges kísérlet keretében mutatták be, hogy a korábban hulladékként kezelt szennyvíz valójában értékes erőforrás, amelyből a hagyományos ivóvíznél is tisztább alapanyag nyerhető. A sörnek ugyanis több mint 90 százaléka víz, így a sörfőzés a vízminőség egyik legszigorúbb tesztje. A történelem során a helyi víz karakterisztikája határozta meg a sörfajtákat: a pilseni lágy vízből született a pilsner, a müncheni vízből pedig a bajor lagerek. A Reuse Brew projekt azonban megfordította ezt a logikát, és technológiával hozott létre tökéletes alapanyagot.
A projekt során a kutatók hatezer liter szennyvízből négyezer liter tisztított vizet állítottak elő, amelyből végül mintegy 1500–1800 liter kiváló minőségű Helles típusú lager sört főztek.
Az eredmény nem csupán egy jól sikerült ital, hanem a technológiai fejlődés szimbóluma, hiszen a sörgyártás a vízminőség egyik legszigorúbb tesztje, mivel az ital több mint 90 százaléka víz. A kísérleti sör laboratóriumi elemzései igazolták, hogy az újrahasznosított alapanyag maradéktalanul biztonságos, és ízvilágában is hozza a klasszikus bajor sörök karakterét.
A folyamat során alkalmazott többlépcsős tisztítási technológia messze túlmutat az általános eljárásokon
A vízkezelés az ózonozással kezdődik, melynek során a nagy reaktivitású ózon lebontja a gyógyszermaradványok és mikroszennyezők jelentős részét – az uniós indikátoranyagok több mint 80 százalékát eliminálva –, miközben elpusztítja a baktériumok és vírusok 99 százalékát is. Ezt követi a biológiailag aktivált szénszűrés, ahol speciális mikrobák és aktív szén kombinációja távolítja el a maradék szennyeződéseket és az ózonozás során keletkező melléktermékeket. A következő fázisban a nanoszűrés kap szerepet: egy nagy nyomású membrán segítségével szűrik ki az oldott sókat és mikrobiológiai elemeket, méghozzá a hagyományos fordított ozmózisnál gazdaságosabb módon. Végül az ultraibolya-alapú fejlett oxidáció teszi teljessé a folyamatot, ahol hidrogén-peroxid és UV-sugárzás segítségével semlegesítik a fennmaradó szennyezők további 90 százalékát és a kórokozók 99,9999 százalékát.
A szakemberek – köztük Gampel Tamás, a Xylem Water Solutions Hungary értékesítési vezetője – szerint ez a technológia már készen áll az ipari méretű alkalmazásra, a legnagyobb akadályt jelenleg a szabályozási környezet és a társadalmi előítéletek jelentik. Világszinten a szennyvíznek mindössze 11 százalékát hasznosítjuk újra, miközben Szingapúr vagy éppen a namíbiai Windhoek példája mutatja, hogy az ilyen rendszerek évtizedek óta biztonságosan üzemelnek – előbbi úttörő szerepet tölt be ezen a területen, ahol a tisztított és újrahasznosított vízzel ma már az ország teljes vízigényének 40 százalékát fedezik, míg utóbbi esetében évtizedek óta vezetnek vissza tisztított szennyvizet az ivóvízhálózatba bármilyen egészségügyi incidens nélkül.
Magyarországon a fokozódó aszályok és a klímaváltozás hatásai miatt a vízfelhasználás hatékonyságának növelése stratégiai kérdéssé vált. Bár a hazai sörgyártás vízfelhasználása sokat javult – míg tíz éve 4,5 hektoliter, ma már kevesebb mint 3 hektoliter víz kell 1 hektoliter sörhöz –, a fenntartható vízgazdálkodás kulcsfontosságú marad.
Az üzenet egyértelmű: a szennyvíz nem hulladék, hanem egy folyamatosan rendelkezésre álló erőforrás, amelynek kiaknázása csupán döntés kérdése. A technológia már adott, a vízújrahasznosítás pedig a jelen legkézenfekvőbb válasza a globális vízstresszre.
(Forrás, fotó: Xylem, nyitókép: Unsplash)
Ez is érdekelhet:
