Régóta dédelgetett terve a brit kormányzatnak, hogy hidat építsen Skócia és Észak-Írország között. Ez a fix kapcsolat gazdaságilag is és persze érzelmileg is közelebb hozná Nagy-Britanniához ezt a kissé azért mindmáig bizonytalan hovatartozású tartományt. Csak hát még a legközelebbi ponton is 19 kilométerre van egymástól a két nagy sziget, az Ír-tenger legmélyebb pontja pedig 175 méter, szóval nem olcsó vállalkozásról beszélünk.

Boris Johnson legutóbb tavaly szeptemberben kérte fel adminisztrációját, hogy dolgozzák ki egy híd építésének részleteit, de márciusban az ötletet immár sokadszor újra elvetették a magas költségek miatt. A tervek szerint a logisztikai elvárásokhoz igazodva a híd nem a két sziget legközelebbi pontja, hanem két fontos kikötő, a skót Portpatrick és az északír Larne között húzódna. A 45 kilométeres híd építési költségét 20 milliárd fontra, több mint 8000 milliárd forintra becsülik, ami egyszerűen túl sok.

Egy friss hír szerint viszont nemrég nyilvánosságra került egy üzleti ajánlat egy meg nem nevezett svéd iparvállalat részéről, amely mégis elképzelhetővé teszi, hogy gazdaságos legyen a híd megépítése. Az ajánlatot tartalmazó levelet a skót miniszterelnöknek, Nicola Sturgeon-nek címezték, a nagy ötlet pedig az, hogy kombinálni kellene a hidat szélerőművekkel.

Az ajánlattevő szerint a híd teljes hosszában 140 pillér megépítésére volna szükség. Ha pillérek mindegyike egyben egy-egy másfél megawattos szélturbina alapzatául is szolgálna, akkor éves szinten turbinánként 210.000 kWh, összesen 1800 GWh elektromos energia megtermelésével 450.000 brit polgár számára elegendő elektromos áram lenne előállítható.

A kétszintes hídon a svéd cég tervei szerint felül 2x2 sávon haladhatnának az autók és kamionok, az alsó szinten pedig két sínpáron kétirányú vonatközlekedést lehetne kialakítani.

Az újragondolt elképzeléssel jó esély van rá, hogy ismét napirendre kerüljön a híd megépítése. Hiszen egy ilyen kombinált beruházás nagyban segítené a skót energetikai célok, az idei évre kitűzött(!) 100%-ban megújuló elektromos áram-termelést és a 2030-ra kitűzött, a fűtési és közlekedési, szállítási energiaigényekkel együtt is legalább 50%-os megújuló energia-arány elérését is.