A vezetékek Finnország és Németország, illetve Litvánia és a svéd Gotland sziget között futnak, az előbbi több mint ezer kilométer, az utóbbi valamivel több, mint kétszáz kilométer hosszú. Metszik egymást ugyan, de a sérülés nem azon a ponton keletkezett. A finn-német kapcsolat kiesése nem jelentett fennakadást az internetforgalomban, Litvániában szakértők szerint a lakosság szintén nem érezhette, hogy a kapacitás az ötödével esett vissza.

Amint az köztudott, az internet felépítése szándékosan decentralizált, így ha egy csomópont vagy út kiesik, a forgalmat automatikusan át lehet terelni más irányokba, ám az infrastruktúra javítása rengeteg időbe és pénzbe kerül. A BBC a német védelmi minisztert, Boris Pistoriust idézte múlt kedden, aki szerint

"senki sem gondolja, hogy ezeket a vezetékeket véletlenül vágták át".

Svéd miniszterek azt nyilatkozták, hogy mindezt az Oroszország jelentette fenyegetettség tükrében kell értelmezni; ezzel egy időben rendőrségi vizsgálatok kezdődtek több érintett országban is. A The Verge egy hét elteltével már arról számolt be, hogy egy kínai kereskedelmi hajó, az orosz műtrágyát szállító Yi Peng 3 szándékosan leengedett horgonnyal közlekedett, így vágta át a kábeleket. A nyugati hírszerzők egyelőre azt feltételezik, hogy ennek ellenére nem a kínaiakat kell sejteni az akció mögött, a nyomozás célja, hogy kiderítsék, hogy az oroszok rendelték-e el a vezetékek megrongálását. Oroszország tagadja, hogy köze volna az eseményekhez. Az Északi Áramlat gázvezetéken két évvel ezelőtt, nem messze innen hajtottak végre robbantást. Idén augusztusban már arról jelentek meg hírek, hogy azt az akciót Ukrajna követte el.

(Borítókép: Getty Images)