A hivatalos közlés szerint a rakéta október 21-én nagyjából 15 óra alatt 14 ezer kilométert repült.

A koncepció alapja egy miniatűr nukleáris reaktor: elméletben közel korlátlan hatótávot és kiszámíthatatlan útvonalat biztosít, amivel alaposan betesz a légvédelmi rendszereknek. A fegyvert Vlagyimir Putyin még 2018-ban mutatta be, és azóta a „repülő Csernobil” becenév ragadt rá, mert már önmagában a meghajtás is maga a sugárzásveszély.

A program ugyanis igazán egy 2019-es baleset után vált hírhedtté: Nyonokszától nem messze, a Fehér-tengeren egy uszályon robbanás történt, amely öt Roszatom-tudós életét követelte, és a közeli Szeverodvinszkben kimutatható sugárzási csúcsot okozott. A robbanást a tengerből kiemelt egyik Burevesztnyik-rakéta reaktorához kötötték, feltehetően ahhoz a példányhoz, amely 2017-ben veszett el. Bár a részletek továbbra is homályosak, mindez arra utal, hogy a nukleáris meghajtás alkalmazása rakétákon – sőt bármely, a légkörben repülő járművön – súlyos és rendszerszintű kockázatokkal jár.

A mostani állítást független források egyelőre nem erősítették meg; a műszaki részletek is homályosak. Ha viszont a demonstráció valóban sikerült, a Burevesztnyik komoly fejtörést okozhat a rakétavédelmi szakembereknek.

(Kép: Orosz Védelmi Minisztérium)