A kutatók azt találták, hogy a nagy energiájú részecskék hosszú távon a szén-monoxidot szén-dioxiddá alakítják, így magyarázható az objektum feltűnően CO₂-gazdag gázburka. A módosult réteg mélysége körülbelül 15–20 méter, és a modellek szerint a hatás nagyjából 7 milliárd év alatt alakult ki.
„Nagyon lassú, de milliárd évek alatt nagyon erős hatás” – mondta Romain Maggiolo.
A kutatók szerint ez valódi „paradigmaváltás” abban, ahogyan a csillagközi objektumokat szemléljük: az ilyen vendégek külső rétege ugyanis már nem az ősi keletkezési környezetet, hanem az intersztelláris utazás emlékeit tükrözi.
Mivel a 3I/ATLAS október 29-én járt napközelben, a korábban kilövellt gázok feltehetően főleg ebből a sérült kéregből származtak; ha viszont a napsugárzás tovább erodálja a felszínt, akár a „szűz” belső anyag is feltárulhat.
