A James Webb Űrteleszkóp adatai alapján a kutatók megtalálták az eddigi legtávolabbi galaxist, ami megdöntötte az eddigi rekordokat. A MoM-z14 jelű galaxis az ősrobbanás után 280 millió évvel már létezett, és ami vele kapcsolatban a legnagyobb meglepetést okozta a kutatóknak, hogy a felvételek tanúsága szerint sokkal fényesebb és nitrogénben gazdagabb volt, mint amire számítottak az elméletek előrejelzései alapján.
“A Webbel távolabbra látunk, mint az emberek valaha, és semmi sem olyan, mint amilyennek megjósoltuk, ami egyszerre nagy kihívás, de izgalmas is.”
- mondta el Rohan Naidu, a Massachusettsi Műszaki Intézet (MIT) munkatársa.
Az univerzum korai időszakával kapcsolatos elméleti előrejelzések és a megfigyelések közti “egyre növekvő szakadék” alapvetően nem a teóriák tévedéseinek köszönhető, hanem annak, hogy a modernebb, nagy érzékenységű megfigyelőeszközök olyan részeit is felfedik a világegyetemnek, amiről korábban nem volt tudomása a kutatóknak, illetve nem álltak rendelkezésre róla elég részletes információk. Az újonnan felfedezett jelenségek mindenesetre az elméletek újragondolására ösztönöznek.
Arra a kérdésre, hogy hogyan is alakulhatott ki ennyi nitrogén a MoM-z14 galaxisban, többféle magyarázat is rendelkezésre áll: az egyik szerint az ősrobbanás után kevés idővel keletkező korai univerzumban a csillagok elképesztően masszívra nőttek, így képesek voltak a mai csillagoknál sokkal több nitrogén előállítására. Ilyen csillagokat a “lokális univerzumban” már nem találnak a csillagászok.
A MoM-z14 galaxishoz hasonló, távoli, ősi és rendhagyó jellemzőkkel bíró galaxisokat valószínűleg a jövőben egyre gyakrabban figyelhetnek majd meg a kutatók a JWST-nek és utódainak köszönhetően. A galaxis egyelőre a legtávolabbi, amit valaha felfedeztek, de a dobogóról bármikor letaszíthatja egy másik, még korábban keletkezett társa, és ezeknek a galaxisoknak a segítségével sok tisztázatlan kérdést lehet majd megmagyarázni, többek között az úgynevezett reionizáció korával kapcsolatban, amikor fénybe borult a világegyetem.
(Fotó: NASA, ESA, CSA, STScI, Rohan Naidu/MIT; Joseph DePasquale/STScI)